Hasonlóak a nézőpontok, mégsincs konszenzus

A kormány szerint az alkotmányozás olyan kérdés, ahol az MSZP-vel és az LMP-vel is hasonlóak a nézőpontok, de úgy tűnik, az ellenzék nem hajlandó a konszenzus elve szerint részt venni a folyamatban - mondta el Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának tagja kedden, a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.

Létrehozva: 2011. március 8., 14:58 | Utoljára frissítve: 2011. március 8., 15:05	nyomtat	küld

kapcsolódó

	A Velencei Bizottság jónak tartja az új alkotmány alapelveit
	Orbán: Amit vállaltunk, azt tartjuk
	"Aki hisz a demokráciában, annak kötelessége itt lennie"

Gulyás Gergely elmondta: a frakciószövetség már februárban úgy döntött az alkotmányozás folyamatának megnyitása érdekében, hogy ellenzéki pártok számára lehetőséget kíván biztosítani, hogy saját alkotmánytervezetüket március 15-ig benyújthassák az Országgyűlésnek. Arra a kérdésre, nem túl rövid-e ez a határidő, a fideszes politikus úgy válaszolt, majdnem másfél hónap áll a képviselők rendelkezésére, hogy kidolgozzák koncepciójukat. Hozzátette, az ellenzék azért vonta ki magát eddig az alkotmányozás folyamatából, mert az Alkotmánybíróság (Ab) jogköreit a kormánytöbbség korlátozta. Aláhúzta: az alkotmány előkészítő eseti bizottságban kifejezetten egyetértő, konstruktív vita és párbeszéd folyt.

Az alkotmányszövegező bizottság elnöke hangsúlyozta: a kormány szerint az alkotmányozás olyan kérdés, ahol az MSZP-vel és az LMP-vel is hasonlóak a nézőpontok, de úgy tűnik, az ellenzék nem hajlandó a konszenzus elve szerint részt venni a folyamatban.

A Velencei Bizottság álláspontjával kapcsolatban Gulyás Gergely kifejtette, Magyarországon a rendszerváltás óta valamennyi kormány és miniszterelnök úgy gondolja, hogy egy új alkotmányra van szükség, és tett is lépéseket ennek irányába. Rendelkezésre áll minden szakmai és vitaanyag, ami beépíthető az alkotmányozás folyamatába, amely voltaképpen tavaly júniussal, az alkotmány előkészítő eseti bizottság megalakulásával vette kezdetét. Mint mondta, tíz hónap a nemzetközi gyakorlatnak is megfelel. Németországban a jelenleg hatályos alaptörvényt mindössze nyolc, Franciaországban csupán hat hónap alatt alkották.