Az ülést Jerzy Buzek nyitotta meg, aki beszédében a nemek közötti bérkülönbségek felszámolását, valamint a nők arányának az uniós intézményekben való növelését emelte ki célként. José Manuel Barroso hangsúlyozta: az európai nők modellt képeznek a világ többi részén élők számára. Győri Enikő a magyar soros elnökség képviseletében felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági válság a kevésbe védett rétegeket, köztük ebben a csoportban felülreprezentált nőket különösen sújtja. Hozzátette: az Európai Unión kívüli tipikus női sorsok pedig globális mértékben ruházzák fel női arcvonásokkal a szegénységet. A politikus szerint a nők munkavállalása erősíti méltóságukat, hozzájárul ahhoz, hogy döntéseiket szabadon hozzák meg. Mindezek mellett biztosítani kell a nők számára a munka és a családi élet összhangját, a választás lehetőségét is - hangsúlyozta Győri Enikő.
Járóka Lívia a néppárti frakció vezérszónokaként beszédében emlékeztetett a XIX. század derekán kibontakozó mozgalom kezdetére, az egyenlő bérért tüntető New York-i munkásnők demonstrációjára. A néppárti politikus beszédében kiemelte: "A több mint másfél évszázada, 1857-ben kitűzött cél, miszerint egyenlő munkáért egyenlő bér jár, ma is érvényes. Az Európai Unióban 15%-al, Magyarországon pedig 16,5%-al keresnek kevesebbet a nők, és bár a világ összlakosságának több mint a fele nő, a globális jövedelemnek mégis csupán tíz százalékán osztoznak".
A fideszes európai parlamenti képviselő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a nemek közötti bérszakadék megszüntetésén felül még mindig várat magára a nők családban betöltött szerepének kellő megerősítése és az egyenlő elbánás elvének érvényre juttatása is. "Nem engedhetjük, hogy Európában szegénységi kockázatot jelentsen a gyermekvállalás, és nem szabad, hogy hátrány legyen nőnek, anyának lenni" - emelte ki.
Járóka Lívia szerint az ENSZ és az Európai Unió számos előremutató célkitűzése ellenére a férfiak és nők közötti valódi esélyegyenlőség a legtöbb területen még mindig nem valósult meg. Szintén nem a megfelelő mértékű hangsúly helyeződik a nemek közötti egyenlőség olyan egyéb szempontjaira, mint a szegénységi küszöbhöz közel élő nők helyzete, a többszörös diszkrimináció jelensége, a családon belüli és a nők elleni erőszak visszaszorítása.
Magyar Néppárti Képviselőcsoport, Európai Parlament