Az új alkotmány szövegét március 14-én terjeszti a parlament elé a Fidesz-KDNP frakciószövetség. Ebben nem lesz szó a Szent Korona-tanról, de a kereszténység és a Szent Korona, mint az államiság folytonosságának jelképe, szerepel majd az új alaptörvényben - mondta az InfoRádiónak az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke.

Gulyás Gergely közölte: bizottsági módosító indítványok formájában terjesztik majd a Parlament elé az állampolgárok alkotmányozásról szóló elképzeléseit. Eddig százezernél több választ küldtek vissza - tette hozzá.

Nem lesz olyan passzus az alkotmányban, ami arra vonatkozna, hogy súlyos bizalomvesztés miatt előállott alkotmányos politikai válság esetén az államfő feloszlathatja a parlamentet - emelte ki a fideszes politikus. Schiffer András LMP-s frakcióvezető javaslatára került be a tervezetbe az, ha az Országgyűlés meghatározott ideig nem tudja elfogadni a költségvetést, akkor a köztársasági elnöknek joga lesz feloszlatni a Parlamentet - fejtette ki. A tervezet lehetővé teszi, hogy egy parlament kétharmados többséggel módosítsa az alkotmányt vagy akár újat fogadjon el - mondta el Gulyás Gergely.

A fideszes politikus hangsúlyozta: a magzati élet védelmének meg kell jelennie az új alkotmányban, de abortusztilalom nem lesz. Helyénvaló, hogy a magzati életet speciális védelemben részesítik az alkotmányban, és ez megfelel a mai jogi helyzetnek - tette hozzá. Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a nemzeti konzultáció eredménye alapján döntenek arról, járjon-e szavazati jog a fiatalkorú gyermeket nevelő szülőknek.

Az Alkotmánybírósággal is egyeztetve módosítják a testület jogkörét az új alaptörvényben - emelte ki az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke. Gulyás Gergely kifejtette: nem korlátozza semmi, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja a sarkalatos kétharmados törvényeket. A költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben bővül a jogkör, és bár végleges döntés még nem született, de az biztos, hogy a tavaly őszi szűkítés nem lesz benne az új alaptörvényben - tette hozzá.

Az Alkotmánybíróság is felvetette, hogy már csak az ügyterhet növeli az a lehetőség, hogy mindenki a testülethez fordulhat. Német mintára bevezetnék az alkotmányjogi panasz intézményét, ez lehetőséget adna, hogy alapjogi kérdésekben a testület a bíróság ítéletét is felülvizsgálhassa - hangsúlyozta.