Kriza Ákos közölte: a város tulajdonában lévő, tizenegy vállalatot tömörítő Miskolc Holding Zrt.-nél történtek visszaélések, az okozott kár csaknem 6 milliárd forint. A feljelentésekben a volt polgármester, egy volt alpolgármester, a volt jegyző és a vállalatok korábbi vezetői is érintettek - tette hozzá. A legnagyobb kárt okozó ügyben 3,6 milliárd forintot vettek el a miskolciaktól - mondta a polgármester. A visszaélésekre könyvvizsgálói átvilágítások során derült fény.

Kriza Ákos elmondta: 2010 októberétől Miskolc vezetője, és már az átadás-átvételkor világossá vált, hogy a város pénzügyeiben nincs minden rendben. Kiderült, hogy több mint 300 millió forint különbség van az átadás-átvételben jelzett és a valós adatok között. Ezután egy részletesebb könyvvizsgálat kimutatta: míg a város cégeinek a jegyzett tőkéje 17 milliárd forint, addig ezeknek a cégeknek a kötelezettségvállalása meghaladja a 30 milliárd forintot. (A város idei költségvetése 42 milliárd forint.)

Horváth Z. Péter ügyvéd ismertetetése szerint a Miskolc Holding Zrt. cégcsoportjának 3,6 milliárd forint lejárt követelése volt. Ezek 80 százalékban olyan követelések, amelyek 99 százalékos bizonyossággal behajthatók, elsősorban közműtartozások - mondta.

Az ügyvéd ennek ellenére ezt a 3,6 milliárd forintos csomagot több részletben, 5 és 10 százalékos vételáron értékesítették. Például 62 millió forint értékű követelésállományt a Vorient Zrt. a Mivíz Miskolci Közmű Kft.-től 650 ezer forintért vásárolt meg, a Reg-Finance Zrt. pedig 24 millió forint értékű követelésállományt a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt.-től 255 ezer forintért.

A cégcsoportok mögött olyan emberek állnak, akik korábban önkormányzati alkalmazottak, vezető tisztségviselők voltak - mondta az ügyvéd. Szerinte felvetődik a gyanúja annak, hogy esetleg bennfentes információval rendelkeztek, és nyilvánvalóan az aláírók is tudatában voltak annak, hogy a követelésállomány és a vételár súlyosan értékaránytalan.

A Miskolc Holding Zrt. és tagvállalatai körében elterjedt gyakorlat volt, hogy a felső vezetői számára nagy értékű életbiztosításokat kötöttek a cégek. Például a Miskolc Holding Zrt.-nél 2005 és 2010 között Halmai Gyula vezérigazgató és Stefán Csaba gazdasági igazgató részére ebben az időszakban összesen 32,4 millió forint értékű különböző biztosításokat kötöttek. A vezérigazgató esetében 2009-ben három, 2010-ben öt biztosítás volt érvényben - ismertette Horváth Z. Péter.

Az életbiztosításokat többletjövedelemként adták a cégek a felső vezetőiknek, miközben jövedelmük kimagasló mértékű volt, és rendszeresen kaptak prémiumot. Az életbiztosítások ilyen mértéke szükségtelen és indokolatlan - mondta az ügyvéd. Szerinte előfordult az is, hogy a város közgyűlésének gazdasági bizottsága a vezető állású munkavállalókra felelősségbiztosítás megkötését engedélyezte, a cég ehelyett életbiztosítást kötött.

Az önkormányzat több szerződést kötött a Lakisz Szövetkezettel, 40-50 millió forint körüli összegeket utalt a társaságnak. A Lakisz az önkormányzattal szemben fennálló követelésének jelentős részét a Bátor Pénzügyi Zrt. részére engedményezte 2009-2010-ben. A Lakisz vezető tisztségviselője 2006 és 2008 között Mokrai Mihály volt, ő 2007-től a Bátor Pénzügyi Zrt. igazgatósági tagja is volt, 2008 és 2010 között pedig Miskolc alpolgármestere.

A jogi képviselő szerint az engedményezéssel kvázi pénzforrásként üzemelt a Lakisz, ebből az alpolgármester érdekeltségébe tartozó cég - és így közvetetten az alpolgármester is - két év alatt csaknem 50 millió forintra tehetett szert.

A sajtótájékoztatója után a polgármester és az ügyvéd kétdoboznyi iratot adott át a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivőjének.