Való igaz, hogy a gyermekek után járó szavazati jog kérdése a jelenlegi demokratikus korlátokat feszegető javaslat. De a demográfiai helyzet alakulása kapcsán erre a kérdésre valamilyen megoldást kell találni, mert egyébként eljutunk oda, hogy az aktívak támogatása jelentéktelen lesz egy kormány fennmaradása vagy egy választási győzelem szempontjából. Ez pedig a demokráciában olyan nem kívánatos folyamatokhoz vezethet, amit elkerülni mindannyiunk érdeke - nyilatkozta Gulyás Gergely.

"Lehet, hogy ezt itt és most nem lehet bevezetni, de azon gondolkodni kell, hogy egy jelentős társadalmi réteg érdekeinek képviselete az Országgyűlésben nem jelenik meg" - tette hozzá. A leendő alkotmány tartalmáról folyamatban lévő nemzeti konzultációnak is egyik kérdése, hogy járjon-e a gyermekek után a szavazati jog vagy sem.

"Szeretnénk tekintettel lenni az eredményekre. Ha ez része lesz az alkotmány tervezetének, de az állampolgárok többsége nem ért vele egyet, lesz rá mód, hogy módosító indítvánnyal kivegyük belőle, ahogy az is lehetséges, hogy - ha nem lesz benne - utólag bekerüljön, amennyiben a többség egyetért vele" - nyilatkozta Gulyás Gergely.

Az alkotmányozással kapcsolatos néhány ellenzéki kritikára is reagált a fideszes képviselő, például arra, hogy a kormánypártok miért öt hét alatt akarnak új alkotmányt adni az országnak. Gulyás Gergely kifejtette: tavaly júniusban jött létre az alaptörvényt előkészítő eseti parlamenti bizottság, ezzel a folyamat elkezdődött, az új alaptörvény elfogadásig tehát több mint tíz hónap telik majd el.

Ez pedig megfelel az európai gyakorlatnak. "Németországban '48-'49-ben nyolc hónap alatt fogadtak el új alkotmányt, Franciaországban kevesebb mint hat hónap alatt, pedig ezek nem kis államok és nem is antidemokratikusak" - érvelt a politikus.

Mi értelme lenne annak a szintén felvetődött lehetőségnek, hogy a Magyar Köztársaság nevet Magyarországra változtatják az alaptörvényben? - kérdezte a Hattól nyolcig.

Gulyás Gergely úgy reagált: nem változtatnak nevet, mert az országnak ma is Magyarország a neve. "Az más kérdés, hogy számtalan helyen Magyar Köztársaság az elnevezés. De ha bárki figyelemmel kíséri, hogy a kormányváltás óta hivatalos állami rendezvényeken milyen formában használja a kormány az országnevet, akkor láthatja, hogy a saját nevén, Magyarországként".

Természetesen a köztársaság, mint államforma megmarad, ezt az alkotmány deklarálni fogja. De úgy gondoljuk, hogy ez az ország ezer éve Magyarország és nem ezer éve Magyar Köztársaság - tette hozzá a politikus. Elmondta: nem tervezik lecserélni azokat a pénzeket, okmányokat, amelyeken ma a Magyar Köztársaság felirat található.

Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a Fidesz nem jelezte a kormányprogramban - még ha interjúkban és a kampányban párszor el is hangzott -, hogy alkotmányozni szeretne, ezért bár jogi felhatalmazása van a Fidesz-KDNP-nek az új alaptörvény elfogadására, erkölcsi már talán kevésbé, Gulyás Gergely úgy reagált: felelős politikus nem tesz ígéretet a választási kampányban arra, hogy meg tud-e majd alkotni egy új alaptörvényt kormányon, mivel ehhez kétharmados többség kell.

"A kétharmados többség birtokában került a Fidesz abba a helyzetbe, hogy az alkotmányozás folyamatát elindítsa. Ami pedig a morális felhatalmazás lényegét illeti, az nem más, mint hogy több alkalommal megígérte ezt a párt a választási kampányban. Sőt, Orbán Viktor miniszterelnök-jelöltként többször tett ígéretet arra, hogyha lesz rá mód és lehetőség, akkor új alkotmánya lesz Magyarországnak" - szögezte le Gulyás Gergely.

Kérdésre reagálva a fideszes politikus azt mondta: a Fidesz-KDNP azt reméli, az Országgyűléshez lesz köthető az új alkotmány, és az a "hisztériakeltésre alkalmas távolmaradás", amit az MSZP már rég bejelentett és amihez az LMP is csatlakozott, az pedig csak egy lábjegyzet lesz "az alkotmány elfogadásának rögös útján".

Cikk:	Hasonlóak a nézőpontok, mégsincs konszenzus
Cikk:	Újabb gesztust tett a kormány az ellenzék felé
Cikk:	Gulyás: Az alkotmánynak tükröznie kell a jelen célkitűzéseit