Az európai roma-keretstratégia elindítása a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb prioritásai közé tartozik. A romák társadalmi befogadása érdekében a jelentés felhívja az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot egy szilárd jogalapra épülő közösségi stratégia kialakítására. A stratégia a diszkrimináció és a szegénység elleni küzdelem párhuzamos erősítésének alapelvén nyugszik. A Járóka-jelentés alapgondolata, hogy a roma népesség problémáját nem elsősorban etnikai szempontból kell megközelíteni, hanem a szegénység egy speciális formája, az átmeneti gazdaságokból kiszorult képzetlen rétegek falusi és városkörnyéki területeken koncentrálódó nyomora elleni küzdelemmel kell összekapcsolni. A jelentés ezért elsősorban szociális szempontú prioritási területeket (oktatás, egészségügy, lakhatás, foglalkoztatás, stb.) határoz meg az uniós stratégia számára, és erősítené a romák társadalmi és politikai érdekképviseletét.

A dokumentum szorgalmazza egy összeurópai válságtérkép kialakítását, amely közös gazdasági és társadalmi jellemzőik alapján méri fel azokat a leszakadó kistérségeket, ahol a főként romákat sújtó nyomor és társadalmi kirekesztés koncentrálódik. A jelentés egyebek mellet javasolja még a válságtérképhez kapcsolódó közös, összehasonlítható és megbízható mutatók, így a társadalmi kirekesztést komplexen megjelenítő ún. "Laekeni Indikátorok" elfogadását. Járóka Lívia elképzelése szerint a Bizottság évente értékelné a tagállamok meghatározott kötelező minimum standardok terén elért haladását, illetve éves jelentésében minősítené és jóváhagyná a tervezett tagállami integrációs cselekvési terveket. A dokumentum továbbá indítványozza egy bővítési dimenzió bevezetését a tagjelölt országok és lehetséges tagjelöltek társulásának érdekében, amely révén a Nyugat-Balkánon koncentrálódó roma népességre is kiterjedhet az összeurópai stratégia.

Járóka Lívia szerint a stratégia mögötti elsöprő támogatás - huszonhét tagállam hat politikai frakciója és öt szakbizottság egységes támogatását bírja - egyértelmű üzenet az Európai Unió és a tagállamok számára.

Balog: A romaügy Európa ügye!

A kisebbségnek el kell hinniük, érdemes akarni a változást, mert megvan az esély arra, ne csak az intézkedések tárgyai legyenek, hanem ők maguk tudják kézbe venni sorsukat - hívta fel a figyelmet az unió készülő romastratégiájával kapcsolatosan Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.

Az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülése után tartott sajtótájékoztatón a fideszes politikus emlékeztetett, több év munkája található a romák integrációjának európai uniós stratégiáról szóló jelentésében, ami reményei szerint inspiráló hatással lesz az Európai Bizottságra, és a romastratégia alapjait fogja jelenteni. Mint fogalmazott, kormányfők és államfők szintjén meg kell születniük azoknak a következtetéseknek, ami világossá teszi, kinek mi a dolga.

Véleménye szerint minőségi változásra van szükség ezen a területen, az áttörés lehetőségére, a romák bevonására a foglalkoztatás és az oktatás területén. A romakérdés a mi ügyünk is, de nemcsak emberbarát szempontból - jelentette ki Balog Zoltán, rámutatva: akkor lehetünk büszkék, ha a saját házunk táján rendben tartjuk a dolgokat. Magyarázatképpen hozzátette: saját polgáraink felé van egy felelősségünk. Az államtitkár kitért arra is, hogy ebben a kérdésben a többségnek és a kisebbségnek is változtatni kell az attitűdjein. A kisebbségnek el kell hinnie, érdemes akarni a változást, van ugyanis esély arra, hogy ne csak az intézkedések tárgyai legyenek, hanem ők maguk tudják kézbe venni sorsukat - jegyezte meg.

Balog Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a romák helyezte a szocializmus idején jobb volt, mint a rendszerváltás után. Mint fogalmazott, éppen emiatt a romák ügye a demokrácia hitelességének egy próbája.

Háttér: A roma-keretstratégia a romák integrációját célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszerének kialakítására vonatkozik. A stratégia kijelöli a cselekvés irányait, de a megvalósítás felelősségét a tagállamok viselik. A stratégia koordinálását és ellenőrzését az uniós intézményrendszer látja el, mely szigorú éves ellenőrzést tesz lehetővé az egyes kiemelt területek és egyes konkrét célkitűzések terén elért eredmények tekintetében. A Járóka-jelentés szorgalmazza, hogy az ellenőrzésben a Bizottság is vállaljon határozott szerepet, adjon rendszeres helyzetjelentést arról, miként teljesítenek az egyes tagállamok.

Az Európai Bizottság áprilisban ismerteti a romastratégiával kapcsolatos saját elképzeléseit, a magyar elnökség pedig ennek nyomán a tagállami kormányokat képviselő tanács számára közös következtetés-tervezetet fog kidolgozni. A foglalkoztatási és szociális miniszterek májusi ülésükön foglalnak majd állást a témában, és a folyamatos egyeztetéseket követően és a keretstratégiát várhatóan az állam- és kormányfők júniusi ülése hagyja majd jóvá.