Az Országgyűlés honlapján közzétett javaslatban a fideszes és kereszténydemokrata politikusok kifejtették: arra vonatkozhat a moratórium meghosszabbítása, aki megfelel a vonatkozó törvényben foglalt feltételeknek, azaz természetes személy, lakóingatlant kell elhagynia és nem jogosult más beköltözhető ingatlan használatára, s a végrehajtást kérő lakhatását sem lehetetleníti el a lakásban maradásával. A feltételek között szerepel még, hogy ne legyen önkényes lakásfoglaló, vagy rendbírsággal sújtott személy. Rögzítették, hogy az érintett olyan személy, akit nem ítélt el a bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt, és aki lakáshitel-tartozásból eredő követelés (akár pénzkövetelés, akár kifejezetten ingatlan kiürítésre vonatkozó kötelezettség) végrehajtása miatt áll eljárás alatt.

A kormánypárti politikusok felidézik, hogy a bírósági végrehajtásról szóló, 2010. évi törvény elfogadásával a törvényalkotó speciális feltételekkel állapított meg kilakoltatási moratóriumot a 2010. augusztus 11-e és 2011. április 15-e közötti időszakra. Ennek célja az volt, hogy - néhány kivétellel - a ténylegesen kilakoltatással fenyegetett valamennyi olyan adós, kötelezett, akik lakhatásukról nem tudnak gondoskodni, ideiglenes haladékot kapjon a lakásuk kiürítésére.

A széleskörű védelem indoka a pénzügyi-gazdasági válság okozta nagyfokú eladósodottság volt, valamint, hogy a tömeges kilakoltatások okozta helyzet az állam által fenntartott szociális intézmények működését se lehetetlenítse el. Tekintettel arra, hogy a moratórium egy hangsúlyozottan ideiglenes, válságkezelő jogintézmény, s a szabályozásnak fokozatosan vissza kell térnie a követelés-érvényesítés általános rendjéhez, a moratórium időszaka alatt szükségessé vált azon adóscsoportok meghatározása, amelyeket az állam a hiteltartozások felhalmozódása okán kíván új életkezdésük érdekében különböző célzott programokkal segíteni - magyarázták, kiemelve: e körbe az úgynevezett "bedőlt hitelek" adósai is beletartoznak, köztük azok is, akikkel szemben végrehajtást kezdeményeztek és a végrehajtási eljárásban a következő eljárási cselekmény a rendőrség közreműködésével történő kilakoltatásuk lenne.

Annak érdekében, hogy időlegesen ne kerüljön sor az érintettek kilakoltatására, a törvényjavaslat rájuk kiterjedően meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot oly módon, hogy annak végső időpontját nem jelöli meg; a törvényalkotó feladata lesz ezért - a szükséges feltételek fennállása esetén - a moratórium megszüntetéséről gondoskodnia. Rögzítenék, hogy a törvény rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, melyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.