- Még az alkotmányban is rögzítené a kormány az adósságféket: a szöveg szerint az államadósság szintje nem haladhatná meg az előző évi GDP 50 százalékát. Miért van erre szükség, nem elegendők az egyéb szabályozások?
- Minél magasabb a szabályozás szintje, annál világosabb a jelzés, fontos nekünk az adott kérdéskör mögött meghúzódó érték. A fiskális szabály alkotmányba foglalása azt az üzenetet hordozza, hogy Magyarország érdekelt közpénzügyei fenntarthatóságában, elkötelezett a költségvetési fegyelem mellett.
- Más országokban is működik hasonló, az adósság szintjét jogszabályban rögzített limit. Mik a tapasztalatok, és a magyar kormány melyik konstrukciót alkalmazza majd?
- A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy azon országok, amelyek fiskális előírásokat alkalmaznak, a GDP-arányos államadósság mérséklését tűzik ki célul. Magyarországnak is ezen az úton kell elindulnia. Minden fiskális konstrukciónak megvan a maga előnye és hátránya: egyes fiskális szabályok a kormány felelősségtudatában bíznak, és vannak olyanok is, amelyek a szabály betarthatóságánál börtönbüntetéssel fenyegetnek. Meg kell találnunk az arany középutat.
- Az ellenzék és piaci elemzők szerint a 250 milliárdos stabilitási alapra azért volt szükség, mert rosszul lett tervezve a 2010-es költségvetés. Tényleg ezért kell zárolni a szaktárcák és bizonyos szervek pénzét?
- Számottevő kockázatok övezik a nemzetközi pénzügyi életet, az amerikai önkormányzatok kötvénypiacától kezdve néhány dél-európai ország finanszírozhatóságáig. Az óvatosság nem árt, a közvetett hatások Magyarországot is érinthetik. A költségvetési folyamatokat mindenesetre kézben kell tartanunk.
- Alapvetően pozitív volt a Széll Kálmán-terv piaci fogadtatása, de a szakértők a konkrétumokat is várják.
- A Széll Kálmán-terv a fenntartható költségvetési politika felé tett komoly lépés. A szerkezeti átalakítások területeit kijelöli, ugyanakkor komoly társadalmi és szakmai egyeztetésekre van szükség ahhoz, hogy minden részletében konkrét legyen. Az alapvetően pozitív befektetői visszajelzések mögött az húzódhat meg, hogy az elemzők érzékelik, a kormány eltökélt abban, hogy kivezesse a Magyarországot túlzottdeficit-eljárás hatálya alól.