A néppárti politikus szerint kiemelkedő jelentőségűnek tekintendő az új magyar alkotmánytervezet több innovatív rendelkezése. A dokumentum Alapvetések című része tartalmazza a siketek jelnyelvének védelmét, és azt a magyar kultúra részeként ismeri el. Ez az újítás összhangban áll az Európai Parlament több határozatának szellemiségével.
Kósa Ádám úgy véli, hogy a jelnyelv beemelése az új alkotmányba azért is volna kivételesen jelentős cselekedet, mert olyan nemzeti alapértékek közé kerülhetne a siketek és súlyos nagyothallók önálló és természetes nyelve, mint az egészséges környezet és a termőföld védelme, vagy a jövő nemzedékei iránti felelősség. Ezek a jövőbe mutató, európai szellemiségű rendelkezések a korábbi, 1949-es alkotmány gondolatiságát messze meghaladják.
A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta: az alapvető jogok biztosítása terén is hatalmas előrelépés történhet. Kósa Ádám rámutatott, hogy a jelenlegi német alkotmányhoz hasonlóan, az új magyar alaptörvénybe is bekerülhet a fogyatékossággal élő emberek megkülönböztetésének általános, alaptörvényi tilalma.
Az európai Alapvető Jogok Kartájával összhangban az alkotmánytervezet külön kiemeli, hogy "Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket". Kósa Ádám szerint a kétségbeejtő demográfiai változásokat tekintve, a nemzet megmaradása szempontjából fontos hivatkozási alap lehet ez a kitétel. Nevezetesen: több gyermeket tudjanak vállalni a nők; az idősek és a fogyatékossággal élők pedig a megfelelő és akadálymentesített környezet révén tovább maradhassanak a munkaerő-piacon, csökkentve még az EU-ban is a drámainak és fenntarthatatlannak tekintett inaktivitási mutatókat.