Jelenleg a tilalom csak nemzeti záradékok útján lehetséges, ezzel számos tagállam él is, de az unió szeretne jogszabályi szabadságot adni a tagországoknak ebben a témában. A témában tavaly nyáron kiadott európai bizottsági elképzelésről élénk vita folyik a tagállamok
között, más okok miatt azért, mert aszerint az egészségügyi és környezetvédelmi megfontolások uniós hatáskörben maradnának, erre tehát a tagállami tilalomnál nem lehetne hivatkozni.

A miniszterek ezért ezúttal elsősorban azzal az európai bizottsági javaslattal foglalkoztak, amely a részleges vagy teljes korlátozás lehetséges hivatkozási alapjait igyekezett részletezni. A javaslat olyan érveket sorol fel, mint a közrend fenntartása, beleértve a technológiát ellenző tüntetések elkerülését is, a termelők és fogyasztók választási jogának biztosítása, területtervezési megfontolások, a hagyományos mezőgazdasági termelési formák megőrzése, a természetvédelmi területek megóvása, de még vallási, filozófiai vagy
erkölcsi megfontolások is.

Fazekas Sándor a brüsszeli vitában emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság eredeti javaslatában szereplő jogi keret nem módosítaná az uniós engedélyezési eljárás rendszerét, de lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy eldöntsék, kívánnak-e területükön génkezelt növényeket terjeszteni.

A vitában a magyar álláspontot képviselő Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár hangoztatta: az ország pozíciója továbbra is az, hogy a termesztést tiltani vagy korlátozni lehessen tagállami szinten. A bizottság által előterjesztett listát hazánk jó jogi alapnak tekinti - tette hozzá. Kiemelte: Magyarország támogat minden olyan erőfeszítést, amely a tagállamok számára nagyobb mozgásteret biztosít.

Az eszmecsere során elhangzott felszólalások megerősítették, hogy az uniós tagországok véleménye alaposan megoszlik a génkezelt növények engedélyezésének témájában.

Fazekas Sándor úgy foglalta össze a vitát: megfontolt indokok alapján lehetségessé válhat a tilalom. Jelezte: a magyar elnökség eltökélt, hogy továbbvigye a témát. Az elnökség mindent megtesz azért hogy a jogi problémákat tisztázni lehessen, és az elhangzott valamennyi aggályt igyekszik figyelembe venni.

A brüsszeli környezetvédelmi tanácskozás klímavédelmi témákkal is foglalkozott. Az ülés ezen részélt elnöklő Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a sajtótájékoztatón elmondta: a miniszterek tájékoztatást hallgattak meg az ENSZ környezetvédelmi alapjának (UNEP) igazgatójától, Achim Steinertől a környezetbarát gazdaságpolitikáról, illetve annak a klímaváltozást érintő kérdésiről. Napirenden szerepelt az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés 2050-ig előretekintő menetrendje, amelynek értelmében az évszázad közepére 80-95 százalékkal csökkenhet a kibocsátás az 1990-es szinthez képest. A jövő héten ez lesz a vezető témája a környezetvédelmi miniszterek informális magyarországi találkozójának - jelentette be Fellegi Tamás.