Balogh Zoltán, az ügyészség szóvivője a honvédséget érintő legnagyobb horderejű ügynek nevezte az eljárást. Szavai szerint a 200 millió forintos elkövetési érték is jól mutatja az ügy példa nélküliségét.

Hegedűs Antal, az ügyészség vezetője azt hangsúlyozta, hogy a vesztegetés az egyik legnehezebben bizonyítható bűncselekmény, de a nehézségek ellenére komoly eredményt értek el az ügy feltárásával. A vádiratban szereplő cselekmények mintegy tíz évre nyúlnak vissza.

Mint felidézte, 2010. január 10-én a Katonai Biztonsági Hivataltól kapott információk alapján indult az eljárás, egy parkolóban történt tettenéréssel kezdték meg az ügy felderítését. Összesen 19 gyanúsítottat hallgattak ki, közülük 18 vádlott lett. Két gyanúsított ügyében már tavaly novemberben vádat emeltek. Az eljárás során több tucat tanút hallgattak meg, több ezer bűnügyi irat és több tízezer oldalnyi melléklet keletkezett. Ezeket a sajtótájékoztatón is bemutatták, mielőtt azokat a bíróságra vitték volna. Az ötven oldalas vádirat a magyar honvédség négy tábornokát, több tényleges és/vagy nyugállományban lévő főtisztjét és tisztjét érinti - mondta Hegedűs Antal.

A nyomozást vezető ügyész, Waltner Rolland azt mondta: eleinte nem tudták, hogy a bűnszervezet ilyen széles körű. Az eljárás kezdetekor arra volt adatuk, hogy egy főtiszt a honvédséggel szerződésben álló vállalkozótól rendszeresen kért vissza összegeket, majd miután elegendő bizonyíték állt össze, a rendőrség segítségével a pénz átadása után elfogták az illetőt.

A gyanúsított érdemi vallomást tett, majd más személyek is "képbe kerültek" és körvonalazódott, hogy bűnszervezetről van szó. A bűnszervezet megléte miatt a vádlottak cselekménye 5-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Waltner Rolland arról is beszélt: egy idő után látniuk kellett, hogy különböző területeket érint ez a korrupciós cselekmény, a 18 vádlott közül mindenkinek más volt a szerepe, "nem tudtak megállapítani 2001-2010 között egy adott prominens személyt". Ennek okaként azt jelölte meg, hogy a honvédség folyamatosan átalakult, bizonyos emberek beosztása, szerepe változott.

Mint mondta, volt egyfajta megállapodás a vádlottak között, hogy mindenki a saját területét intézi, bizonyos vállalkozókkal tart kapcsolatot és az onnan befolyt pénzt - ahogy fogalmazott - "közös kalapba" rakták, abból osztották el a részükre járó pénzt. Waltner megdöbbentőnek nevezte, hogy a korrupciós pénzből 20 százalékot elkülönítettek, s azt kiadásaikra, például vendéglői fogyasztás elszámolására fordították. Szintén ebből fizettek a "kisebb szereplőknek", vagyis azoknak, akik nem vettek részt a bűncselekményekben, de rálátásuk volt a történtekre. A hallgatásukat fizették meg - mondta.

Mihalik Balázs százados ismertette: az ügy a HM négy szervezeti egységét, további négy gazdasági társaságát, illetve a velük szerződésben álló, részükre szolgáltatást nyújtó húsz céget érintett. A nyomozás kiterjedt olyan katonai szervezetekre is, amelyek már megszűntek, illetve többszörösen átalakultak. A nyomozás több szolgáltatási területet érintett, például objektumüzemeltetést, ajándéktárgyak beszerzését, informatikai eszközök karbantartását, a külföldön nem fegyveres szolgálatot teljesítő katonák logisztikai ellátását, például bizonyos esetekben a kórházi élelmezést is.

Kezdetben csak pár szolgáltatási területet érintett a bűnszervezet tevékenysége. Ezzel kapcsolatban Mihalik Balázs szerint az egyik gyanúsított azt mondta: "a nagyok játszótere mellett meglehetett az ő homokozójuk is". A szerepek meghatározása alapján megvolt az a személyi kör, amely felvette a kapcsolatot az érintett gazdasági társaságok vezetőivel, s tőlük a már megkötött szerződésekre tekintettel pénzt kértek vissza.

Az érintett vállalkozók a kialkudott összeget átadták a gyanúsítottaknak. A tarifa változó volt: 5-8-10 százalék körül mozgott, de volt, hogy konkrét összeget adtak át éttermekben, parkolókban, vagy az egyes gyanúsítottak irodájában. A visszaosztott pénzből volt, hogy összejöveteleket finanszíroztak, például vidéken béreltek panziót, ahol egy éjszakát átmulattak. Mihalik Balázs közlése szerint a bűnszervezet létére úgy derült fény, hogy az egyik vállalkozó már sokallta a pénzt, amit át kellett adnia.

A katonai ügyészek a sajtótájékoztatón nem válaszoltak újságírói kérdésekre. Ezt részben azzal indokolták, hogy a vádiratban foglalt megállapításokat a tárgyaláson, bíróság előtt kell bizonyítani, továbbá nem katonai jellegű bűncselekmények is felmerültek, ezeket a bizonyítékokat átadták a Központi Nyomozó Főügyészségnek, s a folyamatban levő eljárást nem kívánják veszélyeztetni.

Az MTI úgy tudja, ezek a bizonyítékok a korrupciós ügyben meggyanúsított egyik dandártábornok, Oláh János beismerő - magát és másokat is terhelő - vallomásában foglaltakat jelenti. A Hír Tv korábban arról számolt be: a Fapál László volt államtitkárral történt egyezség alapján egyik alkalommal a tábornok 12 millió forintot vitt Fapálnak, aki abból négymilliót egy viszkis dobozba tett, és azt mondta, hogy a főnöknek lesz, ami Juhász Ferenc akkori minisztert jelentette. Majd az államtitkár elment a dobozzal, és anélkül jött vissza. A bizonyítékokat a Központi Nyomozó Főügyészségen csatolták a Fapál László zuglói lakásvásárlása ügyében jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával indult nyomozáshoz, amelynek még nincs gyanúsítottja.