A 100 milliárd forintból egy állami koordináló szervezet finanszírozná a hulladékok begyűjtését és újrahasznosítását, 30-35 milliárdért; a fennmaradó közel 70 milliárdot egyéb környezetvédelmi célokra, árvíz és belvíz elleni védekezésre, esetleg újrahasznosító ipar létrehozására fordítanák - nyilatkozta Illés Zoltán.
Síbolás volt
Ma a rendszer úgy működik, hogy a kirótt termékdíj jelentős részének - kilencven százalékának - megfizetése alól mentesül a környezetszennyező anyagot gyártó cég akkor, ha az összeg tíz százalékát egy saját maga által létrehozott koordináló szervezetnek kifizeti licencdíj formájában - magyarázta a hátteret az államtitkár.
"Ez így elfogadhatatlan" - tette hozzá, mondván: a be nem gyűjtött adóforintok révén lényegében kár éri az adófizetőket, hiszen ebből a pénzből kellett volna kiépíteni egy, a mainál sokkal szelektívebb hulladékgyűjtési rendszert. "Tetejébe az Európai Unió 2013-2014-ben elkezdi büntetni Magyarországot, amennyiben nem leszünk képesek a mainál többet összegyűjteni műanyag palackból, gumiabroncsból, elektronikai hulladékból. A büntetés mértéke egyszeri alkalommal akár százmillió euró is lehet, és minden nappal további hatvan-nyolcvanezer euró addig, amíg a szennyezőanyagok magasabb százalékú begyűjtése meg nem valósul" - érvelt Illés Zoltán. Az az időszak véget ért, amikor ki tudták rabolni ezt az országot, mert ez is egyfajta síbolás - tette hozzá.
A hulladéksziget a legrosszabb megoldás
A háztartási hulladék szelektív gyűjtésének átalakítása, a családoknál szelektíven gyűjtött anyagok arányának növelése a kormányzat másik célja, ám ennek anyagi alapjait éppen a termékdíj-fizetési rendszer fentebb vázolt átalakítása hozná meg - hangoztatta a politikus, hozzátéve, hogy anyagfajtánként ma tíz százaléknál nem magasabb a visszagyűjtési arány. Ugyanakkor a szelektív gyűjtésre itthon is alkalmazott hulladéksziget rendszer - tehát amikor a háztartásokból távolabbi gyűjtőhelyre kell vinni a szétválogatott hulladékot - "tankönyvszerűen is a legrosszabb megoldás".
A legjobb módszer, ha minden háztartásnál szelektíven gyűjtik és viszik el a hulladékot; a kormányzat egy olasz példa bevezetésében gondolkodik. Ennek megfelelően külön gyűjtenék a papírt, mástól elkülönülten, de együtt a műanyagot, a fémet és az üveget, és egy harmadik csoportban a komposztálható anyagokat és a maradékot. Hazai jó példaként említette Illés Zoltán a Galga mentét, a térség településeit, illetve Siófokot, ahol már működik ez a megoldás. Szintén komoly változás lenne - de ez itthon egyelőre csak szigorúan tervnek tekinthető -, hogy amint Nyugat-Európában, nálunk is csak annak a szemétnek az elszállításáért fizessenek díjat az emberek, amit nem szelektíven gyűjtöttek össze - vázolta a remélt jövőt Illés Zoltán államtitkár.