A különböző állampolgárságú kezdeményezők - ahogy magukat az interneten is közzétett megbékélési chartában nevezik: "a Kárpátok ölelte térben élő közép-európaiak" - az alapító irat megfogalmazása szerint abból indultak ki, hogy a térség népei történelmük viszontagságai közepette megtapasztalták az összetartozás és a közös munka örömét, de a megosztottság és a viszály keserveit is.

Miközben térségünk államai között általában folyamatosan javuló kapcsolatról beszélhetünk, nem tagadjuk, hogy időről-időre komoly feszültségek gerjednek közöttünk. A kölcsönös megértést nehezíti, hogy nem ismerjük egymás kultúráját, történelmét. A közeledés gátja az is, hogy több országban léteznek szélsőséges, és a szomszéd népek elleni hangulatkeltéstől szavazatokat remélő pártok. Sikerük a múlt mély sebeiből fakad. A XXI. század mást kíván - olvasható a megbékélési chartában.

A mozgalom brüsszeli rendezvényének házigazdája, Surján László a konferencia előtt azt mondta magyar újságíróknak: a magyarság már sok mindennel próbálkozott, hogy a trianoni sebeket gyógyítsa, de az eredmény inkább csak e sebek feltépése volt.

Kell találni olyan megoldást, ami beilleszkedik a modern Európába, végrehajtható, és lehetőséget ad arra a Kárpát-medencében élő magyar embereknek, hogy mindenütt otthon érezzék magukat - jelentette ki.

Ennek semmi más módja nincs, mint a szívbéli kiegyezés, a barátkozás a szomszéd népekkel - tette hozzá. Szerinte az értelmes embereknek fel kell fogniuk, hogy csak együtt tudnak eredményeket elérni.

Győri Enikő EU-ügyi államtitkár, aki nem csupán a magyar kormány, hanem egyben a soros EU-elnökség nevében volt jelen a konferencián, azt mondta a sajtónak adott nyilatkozatában: "Hiszek minden olyan dologban, aminek lelke van". Az ilyen civil kezdeményezések szerinte szellemi felfrissülést hozhatnak. Az ilyen rendezvényeknek - tette hozzá - az az értelmük, hogy "érzékenyebbé válhatunk mások problémái iránt".

A konferencia résztvevői közül Michal Vasecka, a szlovákiai Etnikai és Kulturális Kutató Központ képviseletében egyebek közt arról beszélt, hogy a szlovák főváros az utóbbi időben kezdi újra felfedezni saját multikulturális hagyományait, és egyfajta "Bratislava-Pozsony-Pressburg" kulturális közeg van kialakulóban.

Gabriel Andreescu román politikatudós, emberi jogi aktivista arról beszélt, hogyan küzdöttek együtt románok és magyarok a kommunista diktatúra ellen, Milica Matijevic emberi jogi kérdésekkel foglalkozó szerb jogász pedig egyebek közt a Vajdaság sajátos szellemiségéről vallott gondolatait osztotta meg a résztvevőkkel.