Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta a Líbia fölötti légtérzárról szóló határozatot, és döntés született arról is, hogy minden szükséges eszközt be lehet vetni a civilek védelmére. Ez utóbbi valószínűleg a líbiai haderő elleni katonai csapásokat is lehetővé teszi. Kérdés, ha lesz katonai akció, abban milyen szerepe lehet Magyarországnak.

Hende Csaba a rádió reggeli műsorában elmondta, csütörtökön beszélt Rasmussen NATO-főtitkárral, és annyit mondhat, hogy mielőtt bármifajta döntés születik, biztosítani kell az erős regionális támogatást és az egyértelmű igényt, amely a beavatkozást szükségessé teheti. Ő mindenesetre "pillanatnyilag bizonytalannak" látja egy katonai akció esélyét, azt pedig szinte kizártnak tartja, hogy ha mégis lenne ilyen akció, abban magyar katonák is részt vennének.

Csak a Zengő lett volna katonai szempontból tökéletes a radarnak

A Tolna megyei Medinára tervezik az új NATO-radart, de a telepítést úgynevezett réskitöltő radarszázadokkal kell megoldani, hogy mindent lássanak, hiszen Medina sík vidéken fekszik. Hende Csaba azt mondta, a Tubesen is ugyanez volt a helyzet, egyedül a Zengő lett volna a katonai, műszaki, technikai szempontokat kielégítő legjobb megoldás, ahol pótlólagos radarkapacitás fenntartása nélkül láthatták volna az egész légteret.

"Ezért döntött úgy az Orbán-kormány 12 évvel ezelőtt, hogy ott létesüljön ez a radar. De nemcsak katonai, műszaki szempont, hanem környezetvédelmi szempont, illetve társadalmi elfogadottság és még számos más szempont létezik. Ezeknek sem a Zengő, sem a Tubes nem felelt meg, ráadásul a Tubesnél még legfelsőbb bírósági döntés is megtiltotta és lehetetlenné tette a beruházást. Tehát így maradt a Medina, amely egy évtizedek óta létező honvédségi laktanya, ahol most is radar működik, olyan szovjet gyártmányú radar, amelynek a sokszorosa a sugárzása és így az energiafelhasználása is, mint a helyén felépítendő három dimenziós radarnak. Hozzáteszem, hogy a jelenlegi radarberendezésnek sincs semmiféle egészségkárosító hatása."

A miniszter szerint maga a beruházás óriási költségmegtakarítással jár, hiszen számos már meglévő radarszázadot tudnak leépíteni és bezárni. Fenn kell tartani további néhány ilyen századot, amelyeknek az éves költsége századonként mintegy másfél milliárd forintra tehető, ha belekalkulálják a radarberendezések felújítását. A radart, a komplett berendezést és az építési költségnek a jó részét is NATO finanszírozza.

Sajtóinformációk szerint a századok laktanyáit és felszereléseit nagyjából tízmilliárd forintból kellene korszerűsíteni. Hende Csaba azt mondta, többféle számítás van. "Azt kell hangsúlyozni, hogy a teljes magyar légtér biztosítása elemi nemzeti érdekünk. Egyszerűen nincs szuverenitás anélkül, hogy ne észlelnénk, ne tudnánk követni, és például baleset esetén ne tudnánk felderíteni a légterünkben évente megforduló mintegy félmillió légi járművet."

"Elképesztő mennyiségű jogsértés"

A miniszter nemrég azt mondta, hogy feltehetőleg több tucatnyi feljelentést tesz még a Honvédelmi Minisztérium a tárcánál az elmúlt években elkövetett korrupciós ügyek miatt. Hende Csaba megerősítette, hogy teljes körű, a 2005-2010 közötti esztendőkre vonatkozó könyvvizsgálói és adószakértői átvilágítást végeztetett el a Honvédelmi Minisztérium száz százalékos tulajdonában, tehát állami tulajdonában lévő hét gazdasági társaságnál, és a vizsgálatok "elképesztő mennyiségű jogsértést, célszerűtlenséget, ésszerűtlenséget tártak fel". Ahogy a miniszter mondta: ezek nem mindegyike bűncselekmény, hiszen sok esetben nem lehet bizonyítani azt, hogy valaki csak szimplán volt buta volt, vagy kicsit megsegítették abban, hogy buta legyen.

"Van viszont nagyon sok fehéren-feketén igazolható bűncselekmény. A Zrínyi Média Kft.-nél csak a vizsgálati anyagok alapján, anélkül, hogy bárkit meghallgattak volna, vagy tanúvallomás állna rendelkezésre, húsz jól beazonosítható, egymástól elkülöníthető bűncselekményre bukkantak. Ezekben az ügyekben két héttel ezelőtt megtettem a feljelentést a legfőbb ügyésznél."