A főigazgató leszögezte: a Paksi Atomerőmű leállítása szóba sem kerül. Rónaky József egy budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a japán atomerőmű esetében a legfontosabb feladat a reaktorok hűtése, ha az sikertelen, akkor súlyosan megsérülnek a fűtőelemek, és nagyobb mértékű radioaktivitás kerül a levegőbe. Felelősséggel kijelenthető - fűzte hozzá -, hogy még a legrosszabb estben sem veszélyeztetik Európát a Japánban történtek. Elképzelhető, hogy hetek múlva majd rendkívül finom radioaktivitás lehet mérni Európában is, ahol megjelenhetnek radioaktív anyagok, de kizárt, hogy Európa lakosságára ennek hatása lenne - közölte.

A Paksi Atomerőmű kapcsán kiemelte: az 1990-es években végrehajtott közel 60 milliárd forintos biztonságnövelő program megerősítette az erőmű földrengésállóságát. Egy 2006-os nemzetköz felülvizsgálat megállapította, hogy ez a biztonságnövelés jól sikerült - tette hozzá. Kitért arra is, hogy a Paksi Atomerőmű időszakos biztonsági felülvizsgálatát az elmúlt 2-3 évben mind a négy blokk esetében elvégezték, s ennek eredményeként kiadták az engedélyt a blokkok további üzemeltetésére a tervezett üzemidő végéig. Az üzemidő meghosszabbítása is folyamatban van. Paks optimista lehet a "stressztesztet" illetően - jegyezte meg. Mint mondta, a fukusimai erőműbaleset tanulságait majd érvényesíteni kell Európában és Magyarországon is.

Lux Iván főigazgató-helyettes az aktuális japán helyzetről beszámolva közölte: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legfrissebb tájékoztatója szerint az erőmű egyes blokkját tengervíz szivattyúzásával igyekeznek hűteni, megkezdték egy nagyfeszültségű vezeték kiépítését a kettes blokkhoz, a hármas blokkot helikopterektől vízágyukkal hűtik. Az ötös és a hatos blokkok pihentető medencéit is hűteni kell, amihez üzembe tudták helyezni a hatos blokk áramfejlesztőjét. Hozzátette: Japánban országszerte folyamatosan mérik a radioaktív sugárzást, aminek mértéke Fukusimában az utóbbi 24 órában jelentősen csökkent. Az érték nem olyan mértékű, hogy aggodalomra adna okot.

Koblinger László főigazgató-helyettes az Európai Unióban kilátásba helyezett "stresszteszt" kapcsán kitért arra, hogy meg kell várni az első japán értékeléseket. Megjegyezte, hogy a teszt pontos tartalmát ma még nem tudni, de abban szerepelnie kell a telephelyek szeizmikus elemzésének és a lehetséges árvizek hatásának. Vizsgálni kell hűtőrendszerek műszaki rendszereit, a tartalékrendszereket, az atomerőművek korának, típusának hatásait és a rendkívüli eseményeket.

Kérdésre válaszolva az OAH vezetői elmondták: 3-4 hét múlva lehet az a következő uniós magas szintű konferencia, ahol a "stresszteszt" kapcsán már konkrét javaslatok hangozhatnak el, de a tesztet csak előkészíteni lehet, meg kell várni a japán helyzet normalizálódását.

MTA: Európát nem fenyegeti a fukusimai atomerőmű-katasztrófa hatása

A biztonsági előírások szigorítására igen, az atomerőművek végleges leállítására azonban nem számít a fukusimai baleset következményeként Büki Gergely, az Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Akadémia energetikai bizottságának tagja - tették közzé az MTA honlapján pénteken.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott tanára szerint a megújuló energiaforrások részarányának növelése ellenére az atomenergiát még nagyon sokáig nem lehet mással kiváltani. A földrengés miatt megrongálódott fukusimai atomerőmű közvetlen környékén várhatóan még sokáig problémát jelent majd a megnövekedett radioaktivitás, de az 1986-os csernobili szerencsétlenséghez hasonló mértékű katasztrófától nem kell tartani - mondta Büki Gergely.

Az energetikus felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai erőműben úgynevezett grafitmoderátoros reaktorokat használtak. Akkor az emberi mulasztás nyomán keletkező tűz miatt begyulladt grafit nagy lánggal és sokáig égett, ennek következtében pedig a légkörbe jutó nukleáris szennyeződés Európában, sőt Észak-Amerika egyes részein is mérhető volt. Az MTA doktora kiemelte, hogy a japán erőmű forró vizes reaktoraiban nincsen grafit vagy más éghető anyag, ott az oxigénnel keveredő gőz hatására hidrogénrobbanás történt, de ez nem okozott jelentős és hosszan tartó tüzet.

A legfontosabb tennivaló jelenleg a reaktor hűtésének biztosítása az utólagos hőtermelés elvonására. Ennek a munkának a megnyugtató lezárása azonban várhatóan még sokáig tarthat - mondta Büki Gergely. Szerinte Fukusima környékén "nagyon erős lokális problémát" okoz a baleset, de a távolabb élőket és főként Európát nem fenyegeti az atomerőmű-katasztrófa hatása. A baleset nyomán arra számít, hogy világszerte szigorítják majd az atomerőművekre vonatkozó biztonsági előírásokat a tervezéstől az üzemeltetésig, de azt elképzelhetetlennek tartja, hogy egy-egy rövid ellenőrzéstől eltekintve leállítsák őket.