A BT-határozat szövege többet jelent a légtérzárlat kikényszerítésénél: a polgári személyek és polgári személyek lakta területek védelmét minden lehetséges eszközzel biztosítani kell. Ez azonban nem jelentheti külföldi megszálló erők megjelenését. Moammer Kadhafi líbiai vezetőnek távoznia kell a hatalomból és a nemzetközi bíróság/líbiai nép előtt felelnie kell tetteiért. A líbiai kormányerők a bejelentett tűzszünet ellenére is folytatták előrenyomulásukat és a polgári célpontok elleni támadásokat. Ennek fényében üdvözöljük, hogy szövetségeseink megkezdték a BT-határozat kikényszerítését. A polgári lakosság megvédése érdekében a nemzetközi közönség számára nem maradt más alternatíva, mint az erő határozott alkalmazása.

A március 19-én este elindított határozott katonai fellépés világos üzenet Kadhafi számára. Azonnal és feltétel nélkül be kell fejeznie a katonai fellépést. A katonai erő alkalmazása a demokratikus berendezkedésért küzdő polgári lakosság megvédését szolgálja a Kadhafi-rezsim kiszámíthatatlan reakciójától; reményeink szerint az időben történő katonai beavatkozás megelőzi a Balkánon, közvetlen szomszédságunkban a kilencvenes években tapasztalt tragédiák bekövetkezését.

Magyarország a NATO-ban és az EU-ban is aktívan részt vesz a tagállamok közötti konzultációkban és a beavatkozással kapcsolatos tervezési folyamat megvitatásában. Vizsgáljuk és aktív kapcsolatban vagyunk az érintett szervezetekkel - ENSZ, NATO, EU -, hogy Magyarország szükség esetén milyen humanitárius segítséget nyújthat Líbia lakosságának, amelyben számítunk az arab országok tevékeny részvételére - írja a Külügyminisztérium közleményében.

Martonyi: Magyarország humanitárius segítséget nyújthat

A magyar diplomácia vezetője megismételte azt a korábbi álláspontját, hogy Magyarországnak "nem látszanak különleges képességei" az észak-afrikai ország elleni azonnali akcióban való részvételhez. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy humanitárius területen nem tudunk segíteni, akár az Európai Unió által koordinált akció keretében, akár pedig tagállamként - tette hozzá. Úgy fogalmazott, "megvizsgáljuk, hogyan tudunk humanitárius céllal segíteni azokon, akik erre rászorulnak". Megjegyezte, hogy ennek a segítségnyújtásnak különböző lehetőségei vannak, esetleg szállító eszközök felajánlásáról lehet szó, "humanitárius segítségnek tekinthetjük bizonyos szempontból magyar repülőgépek rendelkezésre bocsátását is".

Martonyi János - aki még vasárnap Brüsszelbe utazik - elmondta: az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa hétfőn egyeztet a humanitárius segítségnyújtás részleteiről, illetve arról, miképpen járulhat hozzá az EU a rendezéshez. Kijelentette, egyetértés van arról, hogy az EU-nak a legszorosabban együtt kell működnie az ENSZ-szel, a NATO-val, az Egyesült Államokkal és a térség országaival, mindenekelőtt az arab államokkal.

A külügyminiszter kijelentette: a magyar kormány teljes mértékben támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján és azzal összhangban hozott intézkedéseket. A magyar álláspont mindig az volt, hogy ebben az ügyben a legfontosabb a polgári lakosság védelme - szögezte le. Egy saját népét megtámadó kormány nem számíthat arra, hogy ezt a nemzetközi közösség tétlenül szemléli - mondta, és hozzátette, a nemzetközi közösség túlnyomó része osztja a magyar véleményt.

A miniszter megismételte azt a véleményét, hogy örült volna, ha az ENSZ BT határozata már "akár egy héttel korábban" megszületik. Azzal kapcsolatban, hogy több EU-tagállam, közöttük Németország elutasítja a Líbia elleni katonai akcióban való részvételt, Martonyi János kifejtette: "önmagában véve az a tény, hogy egy ország nem vesz részt a katonai akcióban, nem jelenti a politikai támogatását hiányát". Arról is beszélt, hogy Líbiában még mintegy hetven magyar ember maradt, többségükben olyanok, akik vegyes házasságban élnek, "aki akart, az eljött". Ismételten méltatta a Tripoliban működő magyar nagykövetségen dolgozó két diplomata munkáját, hozzátéve, hogy a líbiai fővárosban már csak három nagykövetség képviselteti magát nagyköveti szinten.

Martonyi János az MTI kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy vasárnap délután megbeszélést folytatott a Budapestre érkezett Mahmúd Abbász palesztin elnökkel; egyebek mellett áttekintették, milyen hatással lehetnek az észak-afrikai események a közel-keleti békefolyamatra. A Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke hétfőn találkozik Schmitt Pál államfővel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is.