A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, már korábban benyújtották az alaptörvény-javaslatukat, és a parlamenti frakciókat arra kérte, mérlegeljék a beadványt, majd szavazataikkal támogassák Magyarország új alaptörvényét.
Lázár Kövér László szavaira utalva arra figyelmeztetett, hogy lassan 21 éve alkotmányozás folyik a parlamentben. Mint fogalmazott, minden politikai erő megírta alkotmányozási elképzeléseit, már könyvtárnyi irodalma van ennek a témának. Hozzátette: a jelenlegi alkotmány ideiglenesnek tekinti magát, és mindez a nemzeti kerekasztal jegyzőkönyveiből is egyértelműen kitűnik. Véleménye szerint a rendszerváltás legfontosabb küldetése lett volna egy új alaptörvény elfogadása, mégsem történt meg. A frakcióvezető rámutatott arra is, hogy a múlt lezárásához szükséges az új alkotmány. "Hogy a tegnap bűneit ne lehessen ismét elkövetni" - jegyezte meg.
Az országgyűlési választások eredménye Lázár szerint nemcsak a többséget kötelezi jogainak gyakorolására, hanem a kisebbséget is. A honatya aláhúzta azt is, hogy a néptől kapott felhatalmazással élni nem opcionális lehetőség, hanem kötelesség. Mint fogalmazott, az alkotmányozástól való távolmaradás a képviselői eskü megszegését jelenti, amivel az ellenzéki pártok egy része elárulta választóit. Ez egy zsákutca, és előbb-utóbb be kell, hogy lássák, vissza kell térniük az alkotmányozás folyamatába - mondta.
Lázár ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az október 26-áig tartó időszak megmutatta, van értelme és tere a vitának. Ugyanis addig az időpontig konszenzus és együttműködő légkör volt tapasztalható az előkészítő bizottságok ülésein. A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a siófoki FIDESZ-KDNP frakcióülés egyértelműen megmutatta, a kormánypártok képesek változtatni álláspontjukon. Mint folytatta, nem a kormánypárti képviselőknek kell kitalálni, mit gondol az ellenzék az alkotmányról, ezért személyesen nekik kell benyújtaniuk az alaptörvénnyel kapcsolatos elképzelésüket.
A tervezet tiszteletben tartja a választói akaratot
Ebben az alaptörvényben semmi olyan nincs, ami önkényes, ami illegitim, és ami ellentmond a demokrácia játékszabályainak - folytatta Lázár János. Mint mondta, a tervezet számos, az elmúlt húsz évben megfogalmazott értéket elismer. A politikus két pontra hívta fel ezzel kapcsolatban a figyelmet: a házasság és a család védelméről, valamint a magzati élet védelméről szóló passzusokra. Kiemelte, hogy ezekben az esetekben beemelték az elmúlt húsz év alkotmánybírósági joggyakorlatát.
Az alkotmány követi a nemzetközi, európai mintákat, a jogtörténeti hagyományokat, és tiszteletben tartja a választói akaratot - szögezte le. Hozzátette: az alkotmány tervezete pontról pontra megvalósítja azt a választási programot, amelyre a magyar választók szavaztak, és mások választási programjának részleteit is beépítették az előterjesztésbe.
Ránk hárul, minden fideszes és kereszténydemokrata képviselőre, hogy a kritikákat, észrevételeket is meghalljuk -hangsúlyozta a frakcióvezető. Ezzel kapcsolatban kitért a Nemzeti hitvallás ügyére, kijelentve, hogy van lehetőség civil hitvallásról is beszélni. Azokkal a felvetésekkel kapcsolatban, melyek arra irányultak, hogy mit kell rögzíteni a preambulumban, elmondta, hogy 1989-ben azért nem született értékalapú, a múltat és a jövőt értékelő preambulum, mert azt ideiglenes alkotmánynak szánták.
Elkötelezettség a nemzeti összetartozás iránt
Ezt a nemzetet a legnagyobb bajban mindig a Szent Korona-tan, ez az eszme segítette át a nehézségeken - mondta a Szent Koronára való utalásokról szólva. Ugyanakkor hozzátette: "mi köztársaságban gondolkodunk, ez demokratikus meggyőződésünkből következik".
Mint fogalmazott, sokan vitát nyitottak arról is az elmúlt napokban, hogy politikai vagy etnikai nemzetről beszélnek-e az alaptörvény tervezetében. "Ez a vita nem több, mint a december 5-i szindrómának a megjelenése. Értem, hogy szégyellik magukat a határon túli magyarok iránt tanúsított magatartásukkal kapcsolatban, a 30 millió román-típusú negatív kampány miatt, de ettől még nincs joguk összekeverni a nemzeti összetartozás iránti elkötelezettségünket az üres, hőzöngő, kirekesztő magyarkodással" - húzta alá felszólalásában. Lázár János úgy fogalmazott, nemzeti, ugyanakkor európai alkotmányban gondolkodnak, a határok feletti Európa minden eszközével. Mi nemcsak azt mondjuk, hogy felelősséget viselünk, hanem a felelősséget vállaljuk is - utalt vissza a határon túli magyarokkal kapcsolatban a politikus Kövér László szavaira.
"Méltó a rendszerváltás örökségéhez"
Lázár János kitért az 1945-ös választásokkal kapcsolatos felvetésekre is. Ezzel kapcsolatban kijelentette: elismerik az akkori törekvéseket, de nem tudnak attól elvonatkoztatni, hogy 1945-ben Magyarország megszállt ország volt.
Divatos bírálati irány a centralizált demokrácia, a központosított törekvések emlegetése - folytatta felszólalását a Fidesz frakcióvezetője. Ez az alaptörvény-tervezet Európában is egyedülálló abban az értelemben, hogy a hatalommegosztásról világos definíciót ad - jelentette ki a kritikákkal kapcsolatban. Mint mondta, a hatalmi ágak kategorizálása, és függetlenségüknek alkotmányos garantálása olyan újítás az alaptörvény-tervezetben, amely méltó a rendszerváltás örökségéhez.
Lázár János szerint sok vitát válthat majd ki az értékteremtő munkáról, a kiegyensúlyozott, átlátható költségvetési gazdálkodásról szóló rész. "Valóban konfliktusba kerül a társadalom morális és jogi érzékével egy olyan helyzet, amelyben bevallottan lehet a költségvetés fenntarthatatlanságára, a hiányra hivatkozva hazug, félrevezető módon hatalomra jutni, mint ahogyan azt az elmúlt években megtapasztalhattuk" - emlékeztetett a politikus.
A frakcióvezető kijelentette, a jóléti államok útelágazáshoz érkeztek. Ki kell mondanunk azt az igazságot, hogy nemcsak az állam tartozik felelősséggel a polgárai iránt, hanem a polgárok is felelősséggel tartoznak az állam és egymás iránt. Ebből levezetve a tervezetben megjelenik az a svájci minta, amely azt tartalmazza, hogy mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: ez a "maga bíró polgár" képét tükrözi, aki nem akar mindig az államra támaszkodni.
Nem sérül az Alkotmánybíróság jogköre
Nagyon fontos, hogy az előterjesztésben hitet tegyünk amellett, hogy a nemzeti konzultáció és a civilekkel való egyeztetés nem volt hiábavaló - folytatta vezérszónoki felszólalását Lázár János.
A Fidesz frakcióvezetője felhívta a figyelmet, az egészséges környezet védelméről, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásról, különösen a termőföld, az ivóvízkészlet, a biológiai sokféleség megőrzésének kötelességéről szóló passzus messzemenően kielégíti azokat a civil törekvéseket, amelyek az elmúlt években a zöldmozgalmak részéről megfogalmazódtak.
A magzati élet védelméről szóló szövegrésszel kapcsolatban kifejtette: az abortusztiltással riogatók nem hagytak fel rémhírkampányukkal, és várhatóan nem is fognak. Lázár idézte a témában megszületett alkotmánybírósági döntést, amely szavai szerint megfelel a mai társadalmi, szociológiai viszonyoknak: "az állam objektív, intézményes életvédelmi kötelessége kiterjed a keletkezőben lévő emberi életre is, csakúgy, mint a jövendő generációk életfeltételeinek biztosítására. Ez a kötelezettség - ellentétben az élethez való alanyi joggal - nem abszolút. Ezért lehetséges, hogy vele szemben más jogokat mérlegeljenek." A magzati élet védelmére irányuló állami kötelezettséget így korlátozhatja például az anya egészséghez való joga, vagy az anya önrendelkezéshez való joga - fejtette ki a frakcióvezető.
A fideszes politikus a teljes foglalkoztatottságra való törekvésre irányuló passzus kapcsán elmondta: ez mindkét politikai oldalon kitűzött érték és cél, éppúgy, mint a fogyasztók jogainak védelme, vagy a tulajdonhoz való jog, amely mind komoly társadalmi felelősségvállalással jár.
Lázár az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörének változását érintően megjegyezte, tavaly október 26. óta vannak viták az Ab jogkörével kapcsolatban. Úgy folytatta: az ellenzéki pártok, ha kellő belátással rendelkeznének, akkor az előterjesztett alaptörvény alapján képesek lennének felfogni, hogy az általuk megfogalmazott kritikáknak van értelmük. A kormány az Ab-ra vonatkozó elképzeléseit módosította, meghallgatta a kritikai észrevételeket, és a szervezet jogkörére vonatkozóan egy teljesen új szabályozást hozott és javasol most az Országgyűlésnek.
Hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy az Alkotmánybíróság régi jogköreit felülbírálnák, átalakítanák, csökkentenék, vagy növelnék, csupán új értelmezést kívánnak adni a testületnek, amely az állampolgári jogvédelem szempontjából megerősíti az Ab-t. Erre Lázár János példát is hozott: német minta alapján beemelték az Alkotmánybíróság jogkörei közé azt is, hogy egyedi ügyben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközését megvizsgálhatja, és abban döntést hozhat. Ennél fontosabb dolog a jogvédelem szempontjából nem létezik, ezért a kritikáknak nincsen alapjuk - szögezte le Lázár.
A honatya az Ab szervezeti rendszerével kapcsolatos kritikákra úgy reagált: az új demokratikus országokban, a kommunizmus után az Alkotmánybíróság elnökét a parlamentek választják, Németországban és Svájcban például az alkotmány védelmének egyik legfontosabb szempontja, hogy az Ab elnökét a törvényhozás választja meg.
Az ellenzék cserbenhagyta szavazóit
Az MSZP távolmaradása kapcsán Lázár János megjegyezte: hiányzik az ellenzék a választóknak tett eskü szempontjából. Azokat, akik úgy hitték és úgy hiszik, az MSZP és az LMP az ő világképüket és személyes meggyőződésüket képviseli, cserbenhagyták ezek a politikai pártok. Ezért a kormánynak különös felelőssége és kötelessége, hogy a parlamenti vitában ezeknek a választóknak az érdekeit figyelembe vegye, az általuk megfogalmazott kritikákat meghallja, és a civil szervezetek elképzeléseit megfogadja. Ezért az alaptörvény elfogadásának vitájakor civil szervezetekkel is fog egyeztetni a kormány - húzta alá a politikus, hozzáfűzve, szomorú, hogy egyes politikai erők csupán egy húsz másodperces hír miatt állnak a kamerák elé, s közben nem teljesítik alkotmányos kötelezettségüket. "Alkotmányos puccsról" beszélnek, ami önmagában is lehetetlen fogalom. A demokratikus gondolkodás és felelősségvállalás az ellenzéki padsorokban alulmaradt - összegezte véleményét vezérszónoki felszólalásának végén Lázár János.
| Cikk: | Kövér: Gyakorlatilag újjá kell építeni Magyarországot |
| Cikk: | Megkezdődik az alaptörvény vitája |