A Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a soros elnökség azt szeretné, hogy az EU Nyugat-Balkán-politikája "megfelelő irányban" haladjon, a bővítésnek része maradjon a régió integrációja. Úgy fogalmazott, Közép-Európa, a soros magyar EU-elnökség és egész Európa számára feltehetően a Nyugat-Balkán sorsa az egyik legfontosabb külpolitikai kérdés. Elmondta, hogy a magyar elnökség egyik fő stratégiai célja az EU-csatlakozási tárgyalások lezárása Horvátországgal. A 35 tárgyalási fejezetből eddig 28-at zártak le, áprilisban ezekhez remélhetőleg további két fontos fejezet járul, a mezőgazdasági és a regionális politikával foglalkozó. Megjegyezte, hogy a verseny- és az igazságügy-politikai fejezet tárgyalása júniusra marad, a magyar elnökség megpróbál közbenjárni ezek lezárásáért is. Arra is kitért, hogy minél előbb meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat a jelölt országokkal.

Balázs Péter korábbi külügyminiszter, a CEU-n működő EU-bővítési tanulmányok központjának (CENS) igazgatója arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán Európa "új régiója", ahol le kell zárni az államépítés folyamatát. Rámutatott, hogy a térségnek az Európai Unióba integrálódva kell tovább fejlődnie, és az ottani országoknak regionális, jószomszédi kapcsolatokat kell kiépíteniük egymással is.

A Friedrich Ebert Alapítvány és a CENS által szervezett tanácskozásra meghívták több nyugat-balkáni és közép-európai ország külügyminisztériumi tanácsadóit, előadást tartanak külföldi egyetemi kutatók és magyar szakértők is. A konferencia egyik fő témája: milyen úton lehet erősíteni a regionális együttműködést a Nyugat-Balkánon.