A magyar elnökség nagy siker előtt áll - kezdte sajtótájékoztatóját Orbán Viktor. A tervek szerint júniusban megszülethet az Európai Unió gazdaságpolitikájának koordinációját védő paktum. A miniszterelnök azt mondta, a magyar kormány úgy döntött, a következő időszakban is fenntartja az adófüggetlenséget, vagyis azt, hogy önállóan állapítsa meg az adó mértékét. Közölte: a magyar parlamenti pártok képviselőivel egyeztetve teljes nemzeti egység alakult ki arról, hogy Magyarország ne mondjon le a független adópolitikáról, gazdaságpolitikájának középpontjában ugyanis az áll, hogy Közép-Európa, majd egész Európa legversenyképesebb adórendszerét építse fel.

A versenyképesség-növelő paktumról március 11-ről 12-re virradó éjszaka állapodtak meg az euróövezeti országok állam- és kormányfői Brüsszelben. A kormányfő emlékeztetett, ennek lényege, hogy az euróövezethez tartozó országok néhány területen megpróbálják a gazdaságpolitikájukat minden korábbinál szorosabban összehangolni. Adóügyekben a megállapodás ugyan óvatos, de egyértelmű az iránya, ugyanis a társaságiadó-alapok harmonizációját tűzték ki célul - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezzel szemben Magyarországnak független adópolitikára van szüksége.

Ha Magyarország elfogadna egy olyan harmonizált alapot, mint amit most terveznek létrehozni, a magyar gazdaság jelentősen veszítene növekedéséből - fűzte hozzá kérdésre válaszolva.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a versenyképességi paktumban foglalt más ügyek - így például a nyugdíj, a munkaerőpiac vagy a költségvetési egyensúly kérdése - lényegében egybeesnek a Széll Kálmán Tervben leírtakkal. Vagyis a magyar kormány - folytatta - könnyedén aláírhatná a megállapodást, ha nem hat, hanem csak öt pontból állna, a problémát ugyanis a hatodik, az adóharmonizációra vonatkozó pont jelenti.

Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a magyar európai uniós elnökség nagy siker előtt áll, tekintettel arra, hogy a tagállamokkal sikerült tető alá hozni hat olyan jogszabály végső szövegtervezetét, amelyet most csütörtökön és pénteken az EU-s miniszterelnökök jóváhagyhatnak, júniusban pedig meg is születhetnek, mint az Európai Bizottság és az Európai Parlament által is támogatott közös álláspont. Ezek a törvények az euróövezet megvédését, valamint az EU-tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolását szolgálják - közölte.

Kitért továbbá az európai stabilitási mechanizmusra, amely a tervek szerint 2013-ban kezdi meg működését, hitelezési kapacitása pedig el fogja érni az 500 milliárd eurót. Miután a pénzügyminisztereknek sikerült erről hétfőn megállapodniuk, úgy tűnik, csütörtökön "tető alá is hozhatjuk" - tájékoztatott.

Arra a kérdésre, versenyez-e egymással a hat jogszabály és a francia-német kezdeményezésű versenyképességi paktum, a miniszterelnök úgy válaszolt: versenyezni nem versenyez egymással, viszont átfedésben van. Az európaktum azonban csak azokra vonatkozik, akik csatlakoznak hozzá, az említett hat jogszabály pedig mindenkire. Hozzáfűzte, ha az EU valaha is jogszabályt akar alkotni egy mindenkire kiterjedő adóharmonizációról, azt csak egyhangúlag teheti meg.

Arra a felvetésre, hogy a keleti csúcstalálkozó a hírek szerint - az eredeti tervek alapján - mégiscsak a magyar EU-elnökség ideje alatt, azonban nem Magyarországon lesz, Orbán Viktor azt mondta: nem tud arról, hogy összehívták volna bárhol a keleti partnerség csúcstalálkozóját. Hozzáfűzte, a közép- és kelet-európai országok államfőinek két-háromévente megtartott rendszeres találkozója nem uniós keretekben történik. Nekik lesz egy találkozójuk talán még ebben a félévben, ha minden igaz, Lengyelországban, de ez nem váltja ki a majd később Lengyelországban megrendezendő keleti partnerségi csúcstalálkozót - jegyezte meg.

Azért nem lett nagyobb baj, mert a rendőrség végezte a dolgát

"Ha a rendőrséget nagy erőkkel nem vezényeltük volna ki a kritikus helyszínekre, akkor ott csúnya történetek is megeshettek volna" - mondta Orbán Viktor keddi budapesti sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai március elejétől csaknem három héten át járőröztek a 2.800 lakosú, Heves megyei Gyöngyöspatán, áprilisban pedig Hajdú-Bihar megyében, Hajdúhadházon terveznek hasonló tevékenységet folytatni. A kormányfő hangsúlyozta: ha bárki túllépi a magyar jogrendszer által számára nyitva hagyott lehetőségeket, akkor a rendőrség teljes tekintélyével és súlyával fog eljárni.

Az új alkotmánnyal kapcsolatos újságírói kérdésre Orbán Viktor úgy fogalmazott: a feladatra kell összpontosítani, arra pedig mindenkinek megvolt a lehetősége, hogy részt vegyen az alkotmányozásban. "Nem azokkal törődök, akik nem vesznek részt, hanem arra összpontosítok, ami a feladat" - mondta, utalva arra, hogy az új alkotmányról szóló javaslatok parlamenti vitájában az MSZP és az LMP nem vesz részt. Megerősítette, valószínűleg a jövő hét elején mutatja be az új alaptörvénnyel kapcsolatos nemzeti konzultáció eredményét a parlament előtt, és azok alapján várhatóan módosító indítványokat is beterjeszt majd.

Az élelmiszerek áfájának esetleges csökkentését firtató felvetésre a miniszterelnök közölte, a hatástanulmányoktól függ a csökkentés. A kormány még azért nem döntött, mert teljesen különböző végeredményt mutató tanulmányok készültek - mondta, hozzátéve, hogy a munka folyik, áttekintik a korábbi áfa-csökkentések tapasztalatait, és megnézik, mennyi jutott el azokból a fogyasztókhoz, ugyanis csak akkor szabad áfát csökkenti, ha kizárják annak lehetőségét, hogy azt "lenyeljék" a kereskedők.

Magyarország továbbra sem csatlakozik a katonai akcióhoz

Elmondta, Martonyi János külügyminiszter kedden az egyiptomi-líbiai határon tájékozódik arról, hogy milyen további európai uniós lépésekre lehet szükség a humanitárius helyzet javítása érdekében. "Líbiában, Tripoliban a nagykövetségünk továbbra is működik, lassacskán az egyetlen kommunikációs pont a Kadhafi-féle adminisztráció és az Európai Unió között" - tette hozzá.

Arra a felvetésre, miszerint Magyarország korábban egyértelmű álláspontot képviselt abban a kérdésben, hogy nem támogatja a katonai beavatkozást, és nem vesz részt benne, Orbán Viktor úgy reagált: az uniós miniszterelnökök csúcstalálkozóján alakulhat ki olyan tényállás, amely arra késztetheti Magyarországot, hogy valamilyen szerepet vállaljon. "Amíg ilyen helyzet nem áll elő, addig én az óvatos álláspont híve vagyok továbbra is" - közölte.

Hangsúlyozta továbbá: elfogadhatatlan, hogy a civil lakosságot fenyegetésben tartsák, és az is, hogy háborús cselekményekben részt nem vevők élete essen áldozatul nem demokratikus rezsimek belső ellenállást letörni akaró katonai akcióinak. Minden lépésnek kizárólag a humanitárius segítségnyújtásra, feladatvállalásra és a várható menekültkérdés megoldására kell szorítkoznia - emelte ki a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogyan értékeli, hogy a Líbiával kapcsolatos szombati párizsi válságértekezletre "a nagy sietségre való hivatkozással" nem hívták meg őt mint az EU soros elnökségét adó ország kormányfőjét, Orbán Viktor azt mondta: semmi keresnivalója nem lett volna ott Magyarországnak, hiszen az elnökségi teendők nem terjednek ki kül- és biztonságpolitikai feladatokra. "Akkor lettünk volna ott Párizsban, hogy ha egyébként hajlandóak lennénk részt venni katonai akcióban" - fűzte hozzá, megjegyezve, "nagyon meglepődtem volna, ha egyszer csak ott vagyunk".

Orbán Viktor szólt a japán katasztrófáról is - amely szintén téma lesz a hét második felében esedékes Európai Tanács-ülésen -, és emlékeztetett: hétfőn Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezetésével üléseztek az energetikáért felelős tárcavezetők, és azt a döntést hozták, hogy az atomerőműveket stressztesztnek kell alávetni.

Nem tárgyalja a Parlament a "lex Schmittet"

A miniszterelnök szerint a Parlament nem fogja megvitatni azt a törvényjavaslatot, amelyet hétfőn nyújtott be két MSZP-s országgyűlési képviselő annak érdekében, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök múltját "tisztázni" lehessen.

Orbán Viktor keddi budapesti sajtótájékoztatóján az indítvánnyal kapcsolatos újságírói felvetésre azt mondta: "a vita méltatlan, ezért nem is kívánok rá reagálni, és nem is hiszem, hogy ilyen törvényjavaslatot meg fogunk vitatni a Parlamentben".

A szocialista indítvány egyik előterjesztője, Molnár Csaba hétfőn úgy fogalmazott: a "lex Schmittre" azért van szükség, mert az államfő múltját "tisztázatlan ügyek, zavaros történetek" lengik be. "Magyarország hónapok óta kérdez, Schmitt Pál hónapok óta hallgat", így nem cáfolta, hogy korábban jogerősen felfüggesztetett szabadságvesztésre ítélték - mondta az ellenzéki képviselő, aki Gyurcsány Ferenc volt kormányfővel közösen terjesztette a Ház elé a javaslatot. A Köztársasági Elnöki Hivatal erre reagálva azt közölte: nincs kimaradó időszak Schmitt Pál életrajzában, erről annak elolvasása után mindenki meggyőződhet. A hivatal közleménye szerint "kevés olyan ember van ma Magyarországon, akinek élete annyira nyitott könyv lenne, mint Schmitt Pálé".