A fideszes honatya állami felelősségnek nevezte, hogy a szocialista kormány és a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete képtelen volt fékezni a devizahitelek előretörését - a bankok nyugodtan mondhatták ügyfeleiknek, hogy a korábbi hitelkonstrukciók helyett vegyenek fel devizahiteleket. Lázár kitért arra is, hogy az állam a gáz- és elektromos energia szolgáltatókkal szemben semmilyen védelmet nem biztosított az embereknek.

A kormány sokat tehet

"Ha valaki komolyan veszi a kormányzati lehetőségeket, és vállalja a tárgyalásokat, akkor komoly kedvezményeket érhet el a nagykereskedőknél, az elosztóknál, a fogyasztókat kiszolgáló társaságoknál" - hívta fel a figyelmet a frakcióvezető. Mint folytatta, a Fidesz-frakciónak fogyasztóvédő politikát kell folytatnia. Lázár János ugyanakkor aláhúzta azt is, a segítség nem alanyi jogon jár. Hozzátette: élénk vita folyik arról, hogy jó dolog-e a júliusig tartó kilakoltatási moratórium. A pénzintézetek arra panaszkodnak, hogy számukra elviselhetetlen terhet jelent, ugyanakkor polgármesterként azt tapasztalja, hogy az általános fizetési morált rontja ez a rendelet. Nem úgy fizetnek egyesek vízdíjat, nem úgy fizetik az önkormányzat szociális lakásainak a lakbérét - mondja.

"Azt nem üzenheted egy társadalomnak, hogy nem kell közüzemi díjat fizetni" - fűzte hozzá magyarázatképpen.

Átláthatóvá kell tenni a fizetéseket

Lázár János kifejtette: az országgyűlési képviselők költségtérítési ügye egy óriási dilemma és lelkiismereti kérdés is. "Azt tervezem, hogy képviselőtársaimmal együtt megpróbáljuk az egész rendszert megváltoztatni" - mondta. Egy képviselőnél az egzisztenciális függetlenség nagyon fontos kérdés - szögezte le Lázár, rámutatva: épp ezért egy olyan parlamenti fizetési-elszámolási rendszerre van szükség, ahol egy képviselőnek nem kell sunnyognia, olyanra ahol átlátható módon keresi meg munkájának díját.

Az atv.hu felvetésére, mely szerint Hoffmann Rózsa ötletét - 15 évre szállítsák le a tankötelezettség korhatárát - szerencsésnek tartja-e, Lázár úgy reagált: jelenleg is komoly viták zajlanak ebben a kérdésben, szakmailag és társadalmi értelemben egyaránt. Véleménye szerint a mai magyar társadalomban nagyobb szükség van egy jól képzett asztalosra, mint egy kommunikáció szakos munkanélkülire, vagy egy olyan pedagógusra, akinek nincs kit tanítania.