A Vidékfejlesztési Minisztérium a második félévben hozza nyilvánosságra a stratégiát, amelynek fontos eleme lesz, hogy minél nagyobb vízmennyiséget lehessen visszatartani, vagyis víztározók építésével mentesüljenek az árvízvédelmi töltések - mondta Fazekas Sándor.

A konferencián - amely része a magyar soros elnökségi programsorozatnak - a résztvevők a tervek szerint külön dokumentumban fogalmazzák majd meg javaslataikat a vizeket érintő további tudományos vizsgálatokra, és a szakpolitikai teendőkre.

A miniszter kifejtette: Magyarországról több víz távozik, mint amennyi érkezik a határokon túlról, ezt az állapotot meg kell fordítani. A mai magyar táj, például az Alföld képe a nagy vízszabályozások, árvízmentesítések idején, mintegy 100-150 évvel ezelőtt alakult ki, amikor még a termő területek növelése volt az elsődleges szempont összhangban a népességnövekedéssel és a mezőgazdaság fejlődésével.

Ez egy olyan adottság, amely hasznos az ország számára, ugyanakkor vannak olyan problémák - például a Duna-Tisza közi homokhátság kiszáradása, ártéri gazdálkodás, vizes élőhelyek számának csökkenése -, amelyekre választ kell adni - hangsúlyozta Fazekas Sándor.

A vízgazdálkodással összefüggésben sok tanulmány készült az utóbbi években, ezeket most összegezni kell - vélekedett a miniszter. Elmondta: reálisan 10-15 évre lehet előre tervezni a vízstratégiát, de például egy-egy víztározó megépítése ennél sokkal hosszabb távra szól.

Fazekas Sándor a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy a környezetvédelmi miniszterek pénteken kezdődő gödöllői informális ülésén is kiemelt téma lesz az európai vízpolitika jövője. A kormány az alkotmányos vita során is foglalkozik a természeti erőforrásokkal, és az egészséges környezet témakörével - hangsúlyozta.

A magyar elnökség célja, hogy júniusban tanácsi következtetéseket fogadjanak el az Európai Unió 2012-ben elfogadandó átfogó vízpolitikai dokumentumával kapcsolatban.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta: a víz felhasználásának növekedése miatt tudományos eszközökkel meg kell vizsgálni azt, hogy hogyan tudjuk vízkészleteinket a leghatékonyabban felhasználni, és hogyan tudjuk megőrizni felszíni és felszín alatti vizeink tisztaságát. A víz egyre fogyó és dráguló erőforrás, ezért figyelni kell arra, hogy a vízkészletek és a felszín alatti vizek megőrizzék tisztaságukat - mondta. Hozzátette: Magyarország vízben gazdag ország, de a megfelelő vízgazdálkodásra ennek ellenére is hangsúlyt kell helyezni.

Peter Gammeltoft, az Európai Unió környezetvédelmi biztosának vízügyekért felelős helyettese kiemelte: Európában megvan a szükséges tudás és technológia a vízgazdálkodási problémák megoldásához, és Európa számára nagy lehetőség, hogy ezeket az technikai eredményeket, szolgáltatásokat versenyképes árakon elérhetővé teheti mások számára is.

Somlyódy László, a konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tanára elmondta: a magyarországi vizek állapota összességében a közepes és jó minősítés között mozog, felszíni vizek 10-20 százaléka jó állapotú, a többi inkább közepeshez közeli. Hozzátette: a felszín alatti vizek - ahonnan az ivóvíz 95 százaléka érkezik - állapota jónak mondható.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a mintegy 12.000 milliárd forint értékű vízi infrastruktúra - például ivóvízhálózat - fejlesztésre szorul, erre a válságból kilábalva többet kell költeni. Míg Európában átlagosan a vízdíj 40-50 százalékát fordítják rekonstrukcióra, addig Magyarországon csak 10 százalék ez az arány - mondta Somlyódy László.

A sajtóközlemény szerint a konferencián részt vevők vízpolitikai ajánlásokat fogalmaznak meg. A tervezet szerint indítványozzák többek között, hogy az árvízvédelmi stratégiák középpontjába a kockázatkezelést kell állítani, és sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az aszályok kezelésére.

Javasolják azt is, hogy az ipari és rendkívüli vízszennyezésekre tekintettel fejlesszék tovább az engedélyezési eljárásokat és a korai riasztó rendszereket.