Illés Zoltán elmondta: Magyarországnak nincsen dunai flottája, ezért az áruszállítás fejlesztése, a magyarországi szakasz átsorolása felsőbb hajózási kategóriába elsősorban a külföldi - német, osztrák, orosz - érdekeket szolgálná. A zöld Duna stratégia azt jelenti, hogy "nem a folyót kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a folyóhoz" - hangsúlyozta Illés Zoltán. A Duna magyarországi szakaszán így "nem lesz felesleges mederkotrás, és nem épülnek keresztirányú gátak" - tette hozzá. A stratégia megvalósulását szolgálja a Mura-Dráva-Duna bioszféra rezervátum, amelynek kialakításáról pénteken, az uniós környezetvédelmi miniszterek gödöllői informális tanácskozásán szándéknyilatkozatot ír alá az érintett öt ország, Ausztria, Szlovénia, Szerbia, Horvátország és Magyarország - mondta az államtitkár.

Várhatóan a szándéknyilatkozat lesz a szombatig tartó miniszteri eszmecsere legnagyobb sikere, konkrét eredménye. A dokumentum csupán keretet ad az együttműködéshez, tartalommal majd később kell megtölteni. Az egyezmény megkötése mégis igen jelentős esemény. Politikailag azért, mert uniós tagállamok és csatlakozni kívánó országok - Szerbia és Horvátország - egyaránt csatlakoznak hozzá, a környezetvédelem ügyét tekintve pedig azért, mert a csatlakozással Horvátország mintegy vállalja, hogy nem épít vízlépcsőt a Dráván - emelte ki Illés Zoltán.

A gödöllői tanácskozás első, pénteki napján a soros magyar uniós elnökség nevében Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter irányítja a megbeszéléseket, Illés Zoltán pedig Magyarországot képviseli. Kiemelt téma a vízpolitika lesz, amellyel kapcsolatban civil szervezetek képviselői is bemutatják majd álláspontjukat a huszonhetek környezetvédelmi minisztereinek.

A második, szombati napon Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter elnököl. Magyarországot Olajos Péter, a tárca zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára képviseli. Az egyetlen napirendi pont keretében az éghajlatváltozás nemzetközi kérdéseiről, a cancúni klímacsúcson elfogadott megállapodásokból következő teendőkről tárgyalnak, az értekezletet követő munkaebéden pedig az Európai Bizottság 2050-ig előremutató, az éghajlatváltozást fokozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó úgynevezett dekarbonizációs útitervét vitatják meg.