Tarlós István a magyar főváros beruházási lehetőségeiről tartott előadásában azt hangoztatta: az új városvezetés "erősen számít" az üzletemberekre, magyarokra és külföldiekre egyaránt. Jelezte ugyanakkor, hogy utóbbiakkal tisztázni kell az együttműködés feltételeit.
Ennek kapcsán arról beszélt, ahogy a főváros szeretettel és tisztelettel fogad minden befektetőt, de ugyanezt tőlük is elvárja a magyar munkavállalók megbecsülését illetően. Tarlós István azt mondta: az engedélyeztetéseknél erősebb lesz a kontroll, és a hivatalnál jobban odafigyelnek arra, ami korábban a beruházókat bántotta, így például nem "packáznak" majd az engedélyezésekkel, "nem teszik gyanússá" és túl hosszúvá az engedélyezés folyamatát.
A főpolgármester szerint meg kell változtatni az "adóztatással kapcsolatos körülményeket" is. Tarlós István arról is beszélt, hogy rossznak tartja az építményadó-telekadó konstrukciót, és "neccesnek" mondta az iparűzési adót. Hozzátette: vannak azonban olyan, nemzetközi téren már bevált és igazságos adófajták is, mint az általa "telekérték-növekedési" adónak nevezett adófajta, amit a felértékelődő ingatlanok után lehetne beszedni.
A főpolgármester szavai szerint egy "merőben új városfejlesztési stratégiát" készítenek. Elmondta azt is, van a fiókjában harmincvalahány, az építészek által korábban kitalált egyedi projekt-vázlatterv, amelyekből néhányat rövid időn belül ki kell dolgoznia a fővárosi építésztanácsnak.
Tarlós István szólt arról is, a város jelenlegi pénzügyi helyzete és a félkész beruházások egyelőre nem teszik lehetővé, hogy rövid távon újabb nagyberuházásokon gondolkodjanak.
Közölte ugyanakkor, hogy "kisebb forrásigényű, de látványos és közérzetjavító" beruházásokat el akarnak kezdeni. Ezek között említette az egységes parkolási rendszer megvalósítását, a villamos közlekedés részleges fejlesztését, a kerékpáros infrastruktúra kiépítését, P+R parkolók építését, valamint az 1-es villamos átvezetését a Lágymányosi hídon.
Tarlós István az előadásában többször is a korrupció visszaszorításának szándékát hangsúlyozta. Azt mondta, ebben a város vezetőinek kell élen járniuk, és a korrupció lehetőségét előre is ki kell zárni, a főpolgármester
szerint ugyanis a korrupció "soha nem úgy történik, hogy valakihez odamennek egy zsák pénzzel". Utalt arra, hogy a döntéshozókat gyakran már a megvesztegetés előtt "megszondázzák", hogy kiderüljön, kit lehet "táncba vinni".
"Ha akkor ő megfelelően viselkedik, akkor nem jelennek meg táskákkal" - tette hozzá. Arra is rámutatott ugyanakkor, hogy a korrupció többszereplős, így "ha senki nem adna, akkor nem lehetne többet korrupt politikus sem".
Tarlós István az üzletemberek előtt arról is beszélt, hogy változtatni akar a város kommunikációján. Mint fogalmazott, a korábbi években - az előző városvezetés alatt - ugyanis "a kommunikáció felülírta a valóságot".
Saját kommunikációját jellemezve azt mondta, ő annak a híve: "beszéljünk egyszerűen és érthetően". Szavai szerint ő onnan származik, "ahol a vasút elköszön a város széléről", így városvezetőként azt szereti, ha az akadémikusok és a legutolsó külvárosi kocsmában ülők is megértik, amit mond.
Cikk: | A főváros átalakítja a hajléktalan-ellátás rendszerét |
Cikk: | 11 milliárdos támogatás a BKV-nak |
Cikk: | Nem díszpolgárok többé Sztálin, Haynau és társaik Budapesten |