- Ön, mint a törvény egyik előterjesztője egy sajtótájékoztatón a nyilvánosság előtt megígérte, hogy leszokik a dohányzásról. Sikerült megvalósítani az ígéretét?

- Igen, a sajtótájékoztatót követően azonnali hatállyal bevezettem magamnak a törvényt. Két lépésben sikerült megvalósítanom. Első körben a képviselői irodaházban és a Parlament épületében tartóztattam meg magam, csupán harmadannyit dohányoztam, mint korábban. Aztán egyik napról a másikra örökre letettem a cigarettát. Radikálisan álltam a dologhoz, mert másként nem megy.

- Mely gondolat jegyében látott napvilágot a törvényjavaslat?

- A magyar államnak és kormánynak nem csak a külső veszélyektől kötelessége védenie a polgárait. Személy szerint úgy fogalmaznám meg az alapgondolatot: én Önt magyar emberként, orvosként és politikusként is védeni akarom attól a méregtől, amit a dohányzás jelent.

- A nemdohányzók védelméről szóló törvény Európa-szerte példát statuálhat. Miért van szükség ilyen szigorra?

- Ez a szigor nem komolyabb, mint Európa nagy részén. Egyéves bevezetési idő társul hozzá, ami egyébként nagyon aktív hozzáállást kíván az egészségügy szereplőitől is. Az ellenőrző szerveknek alaposan fel kell készülniük, de a fő feladat nem is az ellenőrzés, hanem a megelőzés.

- Mit ért ezalatt?

- A dohányosokkal emberközeli leszoktató programokat kell megismertetni. Kaposváron, ahol lakom, tíz hónapja működik sikeresen egy hasonló jellegű kurzus túlsúlyosoknak, mozgásszegény életmódot folytatóknak, összesen négyszáz résztvevővel. A program címe: "Válts életmódot, életet mentesz." Módszerünk szerint három csoportra: egészségesekre, veszélyeztetettekre és betegekre osztjuk a résztvevőket. A jelentkezők fele veszélyeztetett, de még nem beteg. Negyedrésze egészséges, de nem mozog, negyedrésze pedig beteg. Rejtett vagy nem ismert betegségállapot-felmérés nélkül senki nem kezdhet el mozogni, ezért háziorvosi vizsgálat előzi meg a kurzust. A résztvevők olyan közösségbe kerülnek, ahol mindenki ugyanazt a célt akarja elérni. Ez nem egy kúra, az életmódváltáson, a folytonosságon van a hangsúly. Pontosan ezt kellene a dohányzás esetében a leszoktató programokon is alkalmazni.

- A nemdohányzók védelméről szóló törvény a passzív dohányosok érdekeit is nézi, hiszen ők is veszélyeztetettek...

- Így van. Felmérések bizonyítják, hogy a passzív dohányosok több meg nem szűrt füstöt és rákkeltő anyagot lélegeznek be, mint az aktív dohányosok. A dohányzás mint szenvedélybetegség egyértelműen a drogok közé sorolható. Függőséget okoz, megvonása pedig elvonási tüneteket eredményez. A drogfüggők ilyenkor kétféleképpen viselkednek. Vagy elkezdenek magyarázkodni, hogy már nincs szükségük a szerre, vagy agresszívak lesznek. Ez jól mutatja, miért vált ki heves reakciót a dohányosokból - akár politikai körökben is - a törvénymódosítás.

- A szabályok mindenkire egyaránt érvényesek...

- Nagy hiba lett volna kibúvót hagyni a törvényben. Én például orvosként nem diszkriminálhatom a betegeket. Lehet úgy vélekedni, hogy sok embernek az utolsó öröme az ital vagy a cigaretta, amit nem szabad elvenni tőlük, mert akkor szavazatot vesztünk. Felelős politikusként emberéletek vannak ránk bízva, nem mondhatjuk azt, hogy nyugodtan rombolják magukat az emberek, mi ezt tétlenül szemléljük, és nem teszünk semmit. Biztosan lesz majd, aki úgy érzi, sérti a törvény, de ez kikerülhetetlen.

- A törvénymódosításhoz honnan vettek adatokat, mely országok egészségügyi törvényeit vizsgálták meg?

- Gyakorlatilag kész anyagot kaptunk kézhez, hiszen az orvos szakma a kezdetektől fogva a dohányzás ellen van. WHO-egyezményt, EU-egyezményt is aláírtunk már a témát illetően. Elsősorban a 2008-2009-es török adatok alapján dolgoztunk. Törökországban két lépcsőben vezették be a dohányzást szabályozó törvényt. Először 2008 januárjában a közintézményekben, 2009 elején pedig a vendéglátóhelyeken tiltották meg zárt térben a dohányzást. A sikert bizonyítja, hogy az ország lakosságának nyolcvan százaléka támogatta a döntést, és a törvény bevezetését követő fél évben több mint húsz százalékkal nőtt a vendéglátóhelyek áfa befizetése és jelentősen nőtt a foglalkoztatás a vendéglátásban is. Európában 2003-2004 környékén láttak neki a szigorítási procedúrának. Az ír példát mindannyian ismerjük, ott nagyon célravezetőek voltak az intézkedések. A legkevésbé szigorú szabályozás Németországban van, az egyes szövetségi államok más-más szigorítást vezettek be. A bajor módi közelít a leginkább ahhoz, amit itthon szándékozunk bevezetni.

- A törvény hatékonyságáról tudna példát mondani?

- New Yorkot szoktam példaként felhozni, mert 10 millió lakosságával hasonlít a magyarországi viszonyokra. Amikor 2003-ban bevezették a dohányzás elleni szankciókat, a rákövetkező évben máris 3400-zal csökkent az infarktusok száma, és 100 ezer dohányos leszokott! A kevesebb akut infarktus miatt 56 millió dollárral több maradt az egészségügyi kasszában. Magyarországon csak az akut ellátás egy ember esetében 2-3 millió forintba kerül. Ha nálunk is csökkenne ilyen mértékben az akut infarktusok száma, ez éves szinten 8-12 milliárd forint megtakarítást jelene. Ez akkora összeg, amelyet a megbukott vizitdíj bevezetésétől remélt az előző kormányzat. Hazánk lakosságának 34 százaléka dohányzik, s ha nálunk is le tudna szokni egy év alatt 100 ezer dohányos, a megmentett életeken túl anyagi források szabadulhatnak fel az egészségügyben. Nem csak az infarktusok száma, hanem az érrendszeri, az agyi érbetegségek, a krónikus légúti betegségek, asztmás és allergiás betegségek, valamint lassanként a tüdődaganatok száma is csökkeni fog az évek során, jelentős egészségvagyon menthető meg!

- Egyeztettek a vendéglátósokkal? Kikérték az ő véleményüket is?

- Természetesen. Folyamatosan egyeztetünk a szakmai szervezetekkel, a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjával és a vendéglátósokkal, akik közül az utóbbiak állandó nyomás alatt tartanak bennünket, de mindig ugyanazt mondják, mint régen, például Horváth Ágnesék idején. Azt kérik, maradjanak elszeparált részek, ahol dohányozni lehet, de ez külön légtér nélkül nem oldható meg, ez nem vezet eredményre. Hiába nagy egy helyiség, ha valaki az egyik sarokban rágyújt, az egész légtérben érezhető lesz a füst. A vendéglátósok legtöbbje egyébként nem dohányzik. Senki nem jár be szívesen olyan munkahelyre, ami bűzlik a cigarettafüsttől. A legjobb az lenne, ha az új alkotmányban - amely Alapvetései között kimondja, hogy "Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet" - szerepelne az a tétel, hogy az állampolgároknak joguk van az egészséges környezethez, úgy mint egészséges víz, föld és levegő. Innentől kezdve a dohányzásellenes törvényt örökérvényűnek lehetne tekinteni.

- Nem tartanak attól, hogy a törvény életbelépése után visszaesik majd a vendéglátóhelyek forgalma?

- A vendéglátóhelyek forgalma egészen biztosan emelkedni fog, ezt nem én mondom, hanem a vendéglátósok. Az biztos, hogy a dohányiparnak lesz vesztesége, de ők a törvény életbe lépése után is el fogják tudni adni a termékeiket. A magyar dohányra egyébként világpiaci szinten van kereslet.

- Egy kiegészítő javaslat alapján megtiltanák a dohányzást azokban a gépkocsikban, amelyekben 18 éven aluli gyermek is utazik.

A gyermekek védelmére különösen nagy hangsúlyt kell fordítani, ez magától értetődik. Fontos már az óvoda szintjén elkezdeni a prevenciót. Döbbenetes, de a budapesti óvodások húsz százaléka passzív dohányzással naponta egy doboz cigarettának megfelelő füstöt szív be. Azonban erre is van megoldás. Játékos módszerekkel kell átadni a kisgyerekeknek, miért rossz a dohányzás. Szerencsés esetben egy életre megtanulja, és teljesen spontán módon figyelmeztetni fogja a dohányosokat: amit csinálnak, egészségre káros tevékenység. Egyébként az is bizonyított, hogy a nemdohányzó szülők esetében csökken a bölcsőhalálok száma...

- Ön szerint mikor léphet életbe a törvény?

- Az Országgyűlés a Nagyhéten fejezi be az alkotmányozást. Remélem, hogy kis szerencsével, a húsvéthétfőt követő első rendes ülésen megtarthatjuk a törvényről a végszavazást. A törvény 2012. január 1-től lép hatályba. Ekkor még nem büntetnek az erre kijelölt hatóságok, csupán április elsejétől. Mindaddig az átállás időszaka zajlik, tájékoztatni kell az embereket és a médiát, mire számíthatnak.

- Milyenek az eddigi visszajelzések a törvénnyel kapcsolatban?

- Nagyon sok e-mailt kaptunk. Ezek kétharmada támogatásról biztosított, s csupán egyharmaduk volt ellenző. Valamennyire válaszoltunk. A válaszainkra is érkeztek reakciók, ezek viszont szinte kivétel nélkül pozitívak voltak.

- Mekkora összegű bírságokra lehet számítani?

- Idáig a bírság legfelső határa 20000 forint volt. Ez a jövőben 30000 forintra emelkedik. Szeretném hangsúlyozni: nem az a fontos, hogy állandóan bírságoljanak a közterület-felügyelők és az ÁNTSZ, hanem az, hogy rászoktassuk az embereket: éppúgy vegyék komolyan saját egészségüket, mint másokét, valamint normaként kezeljék a szabályokat. A vendéglátósokat biztosítottuk: ha bizonyíthatóan mindent megtettek azért, hogy az általuk üzemeltetett szórakozóhelyen ne gyújtson rá valaki, nem bírságolják meg őket. Nekik az lesz a feladatuk, hogy betartassák a törvényt a vendégekkel. Szabályszegést pedig csak a helyszínen való tettenéréssel lehet bizonyítani.

- Képviselőtársai közül többen is dohányoznak. Hogyan fogadják majd a törvényt?

- Erre csak annyit mondhatok: egy politikusra is minden tekintetben vonatkoznak a szabályok. Ez a dolog lényege. A frakció túlnyomó többsége érti a problémát amit felvetettünk, legfeljebb kisebb aggályok szoktak mutatkozni. Ezeket az idő fogja igazolni.