Schmitt Pál köztársasági elnök március 16-án Németországba látogatott, ahol Christian Wulff német államfővel és Angela Merkel kancellárral is találkozott. Mint mondta, a tárgyalásokon hangsúlyos szerepet kaptak a magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedései. Kiemelte, Angela Merkel kancellár a megbeszélésükön érdeklődött a magyarországi válságadóról, amely jelentős terhet jelent a Magyarországon működő német vállalatoknak. Ennek kapcsán a magyar államfő elmondta: az adónem ideiglenes jellegű, nem diszkriminatív, hiszen magyar cégeket is érint, emellett pedig a cégekre a bevételeik arányában rótta ki a terheket a kormány.
Hozzátette: Angela Merkel arra hívta fel a figyelmet, hogy a válságadó nehogy elriassza a külföldi befektetőket. Schmitt Pál kijelentette: a német befektetők Magyarországot megbízható, biztonságos partnernek tartják, ahol hosszú távra tervezhetnek.

Mint hangsúlyozta, Christian Wulff német államfőt különösen érdekelte a magyarországi alkotmányozási folyamat, és fontosnak nevezte azt, hogy egy széles körű nemzeti konzultációs tevékenység zajlik a kérdésben.

A köztársasági elnök - aki március 22-én Varsóban is járt - kifejtette: mind a német, mind pedig a lengyel alkotmányban van gazdasági fejezet, és mindkettőben szerepel egyfajta "adósságfék", amely megakadályozza az állam túlzott mértékű eladósítását.

Schmitt Pál kitért arra, Németország, Lengyelország és Magyarország között még a válság idején is nőtt az árucsere-forgalom. Kiemelte, hogy mind a német, mind pedig a lengyel alkotmány foglalkozik a kereszténységgel. Hozzátette, Bronislaw Komorowski lengyel elnök igen jó néven vette, hogy a hitre vonatkozó alkotmányos utalásuk mintaként szolgál a készülő magyar alkotmányhoz, mely úgy hangzik: "mi a Lengyel Nemzet - a Köztársaság valamennyi állampolgára, mindazok, akik hisznek Istenben, mint az Igazság, Jóság, és Szépség forrásában, mindazokkal, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tiszteletben tartanak más forrásokból származó egyetemes értékeket...". Hangsúlyozta: erről a megfogalmazásról beszélt vatikáni látogatása alkalmából XVI. Benedek pápával is.

Mint mondta, szóba került a berlini és a varsói tárgyalásokon az is, hogy Magyarország mind a német, mind pedig a lengyel kisebbség jogait teljes mértékben szavatolja és hozzájárulásukat az egyetemes magyar kultúrához elismeri. A köztársasági elnököt egyébként lengyelországi útjára elkísérte a magyarországi Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke is.

Az államfő fontosnak nevezte, hogy a japán földrengés és a líbiai események kapcsán a tárgyalásokon szóba került az energiabiztonság kérdése is és az, hogyan lehetne növelni a megújuló energiaforrások felhasználását az Európai Unióban. Hozzátette, az európai energiaellátás mintegy nyolc százalékát biztosította eddig Líbia. A berlini és a varsói tárgyalásokon egyetértettek abban, az alternatív megoldások kutatását, a beszerzési források és útvonalak diverzifikálását akkor is folytatni kell, ha nincs háborús helyzet - mondta.

A köztársasági elnök elmondta: Angela Merkel éppen látogatása idején döntött a Németországban található 16 atomerőmű teljes körű biztonsági felülvizsgálatáról és hét erőmű ideiglenes bezárásáról. A köztársasági elnök tájékoztatta partnerét, hogy a Bécsben működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint, a paksi atomerőmű nukleáris biztonság szempontjából továbbra is megfelel a szigorú nemzetközi elvárásoknak.

Schmitt Pál közölte: a német és a lengyel partnerének felhívta a figyelmét a magyar soros uniós elnökség egyik prioritására, a Duna-stratégiára, amely szavai szerint 14 országot köt össze egy makro-regionális, gazdaságfejlesztési koncepcióban.

Schmitt Pál az MTI-nek elmondta: április 8-a és 9-e között Magyarország rendezi meg a nyolc tagból álló úgynevezett Arraiolos Csoport ülését. A "nyolcakat" Ausztria, Finnország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország és Portugália elnökei alkotják, azonban a köztársasági elnök kezdeményezésére ez alkalommal meghívják Szlovénia államfőjét is. Az informális elnöki találkozó témái között rendszerint időszerű európai jelentőségű témák megvitatása szerepel, a budapesti tanácskozást ennek megfelelően az Európai Unióban működő makro-regionális gazdasági együttműködésnek, a multikulturalizmusnak és az EU2020 stratégiának szentelik.