Fogy a magyar, fogynak az európai nemzetek - fogalmazott az államfő. Mint mondta, a március 28-án kezdődő európai népesedési és családügyi tematikus hét egyértelműen jelzi, hogy a döntéshozók, a jogalkotók, a tudományos műhelyek, a közélet szereplői európai szinten is össze kívánnak fogni a civil társadalommal. Így, együtt talán tényleg elegen leszünk, hogy megállítsuk a rossz folyamatokat, elinduljunk a helyes irányba, "átvigyük az életet a túlsó partra" - jelentette ki Schmitt Pál. Megemlítette, hogy a jelen állapot szerint a családok megbecsülésének, védelmének helye lesz a jövő magyar alkotmányában.

A köztársasági elnök szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a pozitív, támogató döntések, jó irányú változások csak nagyon lassan, de azért éreztetik a hatásukat, a rosszak viszont annál gyorsabban és drasztikusabban ássák alá a gyermekvállalási hajlandóságot. Utalt arra, hogy egész Európa küzd az elöregedéssel, a családok válságával, a csökkenő születésszámmal. Hangsúlyozta: bízik benne, hogy a magyar uniós elnökség munkája eredményeként a hét végére sikerül elfogadtatni az úgynevezett Trió+1 nyilatkozatot, amelyben a soros elnökség egymást követő országai hitet tesznek a gyermekvállalás, a munka és a család összehangolásának támogatása mellett.

Szerinte ma Magyarországon még mindig ott tartunk, hogy nem a hatékonyság, az eredményesség, hanem a munkahelyen eltöltött óraszám számít. Kevés a hajlandóság a részmunkaidős foglalkoztatásra, a rugalmas munkaidő alkalmazására - tette hozzá, rámutatva: az az édesanya, aki otthon marad gyermeket nevelni, "afféle potyautasnak számít"; aki pedig visszamegy dolgozni, az rossz anyának. Véleménye szerint az lenne normális, ha a családok, az édesanyák szabadon hozhatnák meg döntésüket, amelyet csak és kizárólag a saját elvárásaik és vágyaik befolyásolnának. Úgy fogalmazott: azon nyugalmas állapot megteremtése a cél, amelyben minden család éppen akkorára nőhet, amekkorára az "élettől hivatást kapott". Ahol nem azért mennek vissza dolgozni a nők, mert a keresetük nélkül a család éhen hal; s fordítva: nem azért maradnak otthon, mert nem lenne munkájuk - mondta. Schmitt Pál kiemelte: egy felmérés szerint a magyar fiatalok 87 százaléka házasságot szeretne, elsődleges értéknek tekinti a családot, és kettőnél több gyermeket tervez.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte beszélt arról, Európa államaiban azt tapasztalni, hogy a polgárok nem akarnak családot alapítani, gyermeket vállalni. Hozzátette: 60-100 évvel ezelőtt, amikor az életszínvonal sokkal alacsonyabb volt, a népességszám emelkedőben volt. Szerinte éppen ezért nem az anyagiak az okai a népességcsökkenésnek. A valódi okokat belül kell keresni, a lelkünkben, a gondolkodásunkban, a hozzáállásunkban - tette hozzá.

Európa jövője a családokon múlik - mondta Soltész Miklós szociális, család-, és ifjúságügyért felelős államtitkár, aki szerint a bajok, a gondok a szomorúság és a nehézség a családok szétesésével kezdődnek. A szociális államtitkár beszélt egy angol kutatásról, mely rámutatott arra: a megkérdezett nők 20-30 százaléka úgy képzeli el anyaszerepét, hogy ameddig csak tud, otthon marad gyermekével; az édesanyák ötven százaléka fontosnak tartja a család és a munkahely összeegyeztethetőségét, míg a megkérdezettek húsz százaléka a karrierjét helyezné előtérbe.

Soltész Miklós kiemelte: nem szabad elítélni azokat a nőket, akik a karriert választják. Megjegyezte, érdekes lenne 2012-ben egy kutatást indítani, melynek az lenne a célja, hogy megvizsgálja azoknak az embereknek az időskori életét, akik a karriert választották. A KDNP-s politikus hangsúlyozta, hogy minden kormánynak kötelessége felhívni a fiatalok figyelmét az abortusz következményeire. Az erős Európa a gazdaság helyzetétől és a demográfiai helyzetétől függ. A gazdaság munkaerő nélkül nem működik, a gyermekvállalás további csökkenésével pedig Európa gazdasága további nehéz helyzetbe kerülhet - mondta Soltész Miklós, rámutatva: az Európában kialakult népjóléti rendszerek számára gondot okozhat a jelenlegi demográfiai helyzet.