"Európa akkor lesz teljes, ha minden fehér folt eltűnik a térképéről" - jelentette ki a magyar házelnök, mint mondta, vendége személyében a legmagasabb rangú koszovói politikus érkezett Magyarországra az egykori szerbiai tartomány függetlenségének három évvel ezelőtti kikiáltása óta. Kövér László hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán EU-integrációjának segítése a magyar külpolitika stratégiai célja volt már a soros magyar EU-elnökséget megelőzően, és az marad az elnökségi félév után is.

A parlamenti elnök a vendégével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a magyar Országgyűlés e stratégiai cél jegyében kezdeményezte, hogy az április 13-14-i brüsszeli parlamenti ülés napirendjére vegyék fel a Nyugat-Balkán integrációjának kérdését. Az ülésre a koszovói házelnököt is meghívták - tette hozzá. Kövér László emlékeztetett arra, hogy Magyarország nagyon hamar elismerte Koszovó függetlenségét, majd különböző nemzetközi missziókban és adományozóként is igyekezett segíteni a fiatal állam megerősödését.

Ezt nemcsak a magyar és albán nép közötti történelmi barátság okán tette, hanem egy hosszú távú politikai-stratégiai cél jegyében is, ez pedig a Nyugat-Balkán európai uniós integrációjának elősegítése - mondta. Arra is kitért, hogy koszovói kollégájával megegyeztek: megkezdik egy kétoldalú parlamenti együttműködési megállapodás előkészítését. Jakup Krasniqi - aki hétfőtől csütörtökig tartózkodik Magyarországon, és hétfőn megbeszéléseket folytatott Németh Zsolt külügyi államtitkárral és Hörcsik Richárddal (Fidesz), az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnökével is - a sajtó előtt megköszönte azt a segítséget, amelyet Magyarország eddig Koszovónak nyújtott.

Kiemelte, hogy Budapest közreműködött a vízumliberalizációs tárgyalások megindításában, és segített Koszovó külső gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. Bizonyos abban - fűzte hozzá -, hogy a két ország együttműködése erősödni fog, és azt mondta, a magyar és az albán nemzet viszonyát a történelem folyamán jó együttműködés jellemezte. A Szerbia és Koszovó közötti brüsszeli közvetlen tárgyalások menetére vonatkozóan a koszovói házelnök az MTI érdeklődésére elmondta: a megbeszéléseket jó hangulatban folytatták, az egyeztetések hozzájárultak a térségbeli biztonság megszilárdulásához. Kifejezte meggyőződését, hogy az együttműködés nemcsak a két kormány és parlament között lesz hatékony, hanem a két nép között is.

Szerbia és Koszovó március elején először folytatott egymással közvetlen tárgyalásokat Brüsszelben Koszovó függetlenségének 2008-as kikiáltása óta. A tárgyalásokon - mint azt előzetesen jelezték - nem került szóba az egykori szerb tartomány státusa. A szerbek és a koszovóiak egyetértettek: nyilvánossá, hozzáférhetővé kell tenni az anyakönyvi és a telekkönyvi információkat, mert ez erősíti a lakosság jogi biztonságát. Megerősítették, hogy részt vesznek a regionális kereskedelmi együttműködésben, a CEFTA-ban, és megkezdték az egyeztetést a kooperációról a távközlésben és a légi közlekedésben.

Szerbián kívül a világ több országa nem ismerte el még a Magyarország területének mintegy kilencedét kitevő, 2,1 milliós népességű Koszovó függetlenségét, de a nyugati világ nagy része igen.