Az államtitkár közölte: javítani kell az egészségügy hatékonyságát, a kormányzat ezen dolgozik, noha "borzasztó nehéz a gazdasági helyzet és szűk a cselekvési tér". Ennek ellenére a múlt év végén - nem teljes mértékben ugyan, de "egyfajta lemaradást pótolva" - sikerült konszolidációs pénzeszközhöz juttatni az egyházi intézményeket - fogalmazott Szócska Miklós, hozzátéve, hogy a kormányzat megadja az anyagi segítséget ahhoz, hogy az egyházi kórházak országos ellátási lehetőséget kapjanak.

Az állami vezetés ezenkívül dolgozik azon is, hogy kiegészítő normatívarendszer biztosítsa az amortizáció pótlását, az intézmények felújítását, az oktatási és szociális területhez hasonlóan - fűzte hozzá. Szócska Miklós megjegyezte: arra, hogy "a diakóniai lelkiség valóban jelen van a hétköznapokban", jó példa ez a kórház, és az lenne kívánatos, ha az egész ellátórendszerben ez lenne az általános.

Siri Ellen Sletner, a műszaki felújításokat támogató Norvég Királyság budapesti nagykövete beszédében rámutatott: olyan projektet zártak, "amely tovább erősíti a két ország közötti együttműködést". A Norvég Alapból Magyarország kapta a második legnagyobb összeget az elmúlt öt évben, összesen pedig 135 millió euró állt rendelkezésre a program keretében, egyebek mellett a kulturális örökség megőrzésére, vagy a környezetvédelemre. Mint közölte, a következő öt évben több mint 150 millió euró lesz ebből az alapból a fejlesztésekre. A majdani fejlesztések kiemelt prioritásairól most tárgyalnak, de a környezetvédelmi témák további támogatásra számíthatnak. A nagykövet felhívta a figyelmet: a beruházással sikerült a kórház energiafelhasználását ésszerűsíteni, és csökkent az intézmény szén-dioxid kibocsátása is. Utóbbi mindannyiunk közös érdeke, mert ez kihívás a következő generációk számára is - jegyezte meg.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke köszöntőjében elmondta: a kórház szolgálata "nagyon nagy horderejű" az egész egyház számára, még a határon túl is. Ez a beruházás arra emlékeztet, hogy felelősséggel tartozunk környezetünkért és egymásért - fogalmazott.

Velkey György, a kórház főigazgatója elmondta: napelemeket, napfogókat, szivattyúkat szereltek be, ezzel pedig energetikai referencia-kórházzá váltak. Az MTI kérdésére elmondta: a 220 millió forintos beruházásból 10 százalékos önrészt kellett vállalniuk. Az előkészület másfél évig, maga a kivitelezés pedig fél évig tartott. Ennek során alternatív energiahordozók felhasználását tették lehetővé, s egy modern hőérzékelő rendszert építettek ki a kórházban.

Csomós Miklós oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettese úgy fogalmazott, hogy "ez egy olyan intézmény, amelyben száz százalékig meg lehet bízni".

A kórház idén 145 éves, 1953-ig felnőtteket gyógyítottak ott, amikor államosították; 1961-ben gyermekkórházként indult újra. Az intézmény 1992-ben került vissza a református egyház fenntartásába. Jelenleg 310 alkalmazottja van.