A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyona teljes mértékben javítja a maastrichti egyenleget, így az idei többlet elérné a GDP 4 százalékát, amelyet azonban egyedi tételek csökkentenek. A magánnyugdíjpénztári vagyon a tervezett módon kerül vissza az állam tulajdonába: az 529 milliárd forint a nyugdíjkassza egyenlegét javítja, a fennmaradó részt teljes egészében az államadósság csökkentésére fordítják.

A MÁV és a BKV adóssága egy részének átvállalása azonban GDP arányosan 1,3 százalékkal rontja a többletet. Döntés szültetett továbbá ppp projektek kiváltásáról, ami a GDP 0,7 százalékának megfelelő mértékű csökkenést okoz. Hangsúlyozzák: a statisztikai változások nem módosítják az eredetileg elfogadott költségvetés sarokszámait: a kormány az egyszeri hatásoktól megszűrt hiánycélt kívánja betartani, ezt az elkötelezettségét jelzi a már elfogadott 250 milliárdos stabilitási alapképzés is.

Az önkormányzatok és az eredményszemléletű átszámítás miatt lett magasabb a hiány

Az önkormányzatok költségvetési jelentése szerint az első három negyedévben a hiány 97 milliárd forint volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért még decemberben sem tartotta indokoltnak, hogy változtasson az önkormányzati alrendszer 190 milliárd forintra becsült hiányprognózisán. Az elmúlt években is rendre kiugróan magas hiány halmozódott fel az utolsó negyedévben, ilyen nagyságrendű - 150 milliárd forintos - utolsó negyedévi hiány azonban nem volt reálisan feltételezhető a minisztérium szerint. (Tavaly az utolsó negyedévben, október 3-án voltak az önkormányzati választások.) A helyi önkormányzatok januári gyorsjelentése szerint az egész éves pénzforgalmi hiány 247,7 milliárd forint volt.

Az uniós módszertan szerinti EDP-egyenleg számításához figyelembe veendő korrekciók túlnyomó többsége a központi költségvetéshez kapcsolódik. Rontotta az eredményszemléletű egyenleget az szja-bevételek, és áfabevételek elmaradása a várttól, a kamatok, az EU-transzferek eredményszemléletű elszámolása, illetve a központi költségvetési szervek év végi szállítói tartozásának állományának növekedése. A kormány az irányítása alá tartozó szerveknél az eredetileg tervezett pénzforgalmi hiánycélt teljesítette - sőt az GDP-arányosan még jobban is alakult - szögezte le az NGM.

A konvergencia programban ismerteti a kormány a konkrét strukturális intézkedéseket

A 2010-ben megtett intézkedések hozzájárultak Magyarország államháztartásának konszolidációjához, azonban strukturális reformok nélkül a közép- és hosszú távú gazdasági és pénzügyi célok nem teljesíthetők - írja a tárca.

Kifejtik azt is: a kormány a Bankszövetséggel egy olyan megállapodást kíván kötni, amely a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást, és megoldást nyújt egyebek mellett a devizahitelesek problémáira, emeli a bankok állampapír-keresletét, segíti a kkv-szektor finanszírozását és egy otthonteremtési program elindítását, illetve az euró alapú hitelezés helyreállítását.

A kormány a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve április 30-ra elkészíti a Nemzeti Munka Tervet és ennek keretében új Munka Törvénykönyvre tesznek javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki Magyarországon - áll a tájékoztatóban.