A miniszter közös diplomáciai sikernek nevezte, hogy a soros magyar elnökség idején lezárhatták a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről szóló közlemény vitáját. Hozzátette, hogy az EU agrárminisztereinek tanácsa kétharmados többséggel fogadta el az elnökségi következtetéseket. Az elfogadott dokumentum tartalmazza a bizottság legfontosabb törekvéseit, ez pedig jó alapot jelent az Európai Parlamenttel folytatandó egyeztetéshez - mondta.

Fazekas Sándor aláhúzta: az unió tagállamai között széles körű az egyetértés abban, hogy a mezőgazdaság és a vidék továbbra is közös politika és közös finanszírozás alá tartozzon. Így a KAP továbbra is szolgálhatja azt a három fontos célkitűzést - amelyet a bizottság is megfogalmazott közleményében és a tanács szintén megerősített - azaz, hogy az élelmezés stratégiai kérdés, ami egyaránt jelent piaci és szociális funkciókat; a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást; továbbá a kiegyensúlyozott területi fejlődés lehetőségét, amely infrastrukturális, foglalkoztatási és diverzifikációs feladatokat jelent.

A vidékfejlesztési miniszter emlékeztette a jelenlévőket: el kell érni az egyenlő versenyfeltételek biztosítását az unió egységes piaci határain belül és azon kívül is. Külön szólt arról, hogy a közvetlen jövedelemtámogatásokat méltányosabban kell elosztani a tagállamok között. Emellett számos tagország azonban úgy véli, hogy a nemzeti rugalmasságot meg kell őrizni bizonyos kérdésekben - tette hozzá. Jelezte: a KAP-pal szembeni további elvárás, hogy vegye figyelembe a környezet megóvását célzó elvárásokat is.

Fazekas Sándor beszélt az EU Duna Régió Stratégiáról is, hangoztatva: a Duna Stratégia összeurópai szempontból szimbolikus erővel bír, hiszen nyolc uniós tagállama és további hat ország vesz részt a nagyszabású tervben. Ez a stratégia - mezőgazdasági szempontból nézve - hozzájárul a környezeti kockázatok kezeléséhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a vidéki munkahelyteremtéshez, valamint a kutatás-fejlesztés területén elért eredmények hasznosításához.

José Manuel Silva Rodriguez, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős főigazgatója azt emelte ki, hogy a megújított KAP-nak a fenntartható fejlődést és a biztonságos élelmiszer ellátást kell szolgálni, különös tekintettel arra, hogy 2050-re meg kell duplázni az élelmiszertermelést a világon, mivel rendkívüli módon nő a Föld népessége.

A mezőgazdasági bizottsági elnökök szerint maradjon a KAP

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) fenntartása mellett foglaltak állást az uniós országok parlamentjeinek mezőgazdasági bizottsági elnökei pénteki budapesti tanácskozásukon, a jelenlévők álláspontja egyértelmű és egyöntetű volt - mondta Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke újságíróknak a Parlamentben, a tanácskozás szünetében.

A fideszes szakpolitikus jelezte: abban is egyetértettek a résztvevők, hogy a KAP két pillére, azaz a közvetlen támogatás és a vidékfejlesztés is része legyen a megújuló közös agrárpolitikának. Közös volt a vélemény abban is, hogy változatlanul az élelmiszerbiztonságot kell prioritásnak tekinteni a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-előállítás során. Ezzel egyenértékű, hogy az unióban előállított mezőgazdasági cikkek és élelmiszeripari termékek export- és versenyképesek legyenek a világban - mondta Font Sándor. Font Sándor idézte José Manuel Silva Rodriguezt, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős főigazgatóját, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniónak a következő években és évtizedekben a világ élelmezéséből is ki kell vennie a részét, mivel a népesség növekszik és egyre inkább szükség lesz a minőségi élelmiszerekre.

A több élelmiszer megtermelésének lehetősége mellett a fenntarthatóság biztosítása is fontos - jelentette ki a mezőgazdasági bizottság elnöke. A résztvevők ugyanis letették a voksukat amellett, hogy a KAP az eddiginél "zöldebb legyen". A most készülő szabályrendszernek átláthatónak és egyszerűnek kell lennie anélkül, hogy a különféle szabályok privilégiumokat és kivételeket részesítenének előnyben. Ez szintén hangsúlyos volt a különböző országok képviselőinek felszólalásában. Továbbá fontosnak tartották a résztvevők, hogy a harmadik országból származó árukra is legyenek érvényesek az uniós előírások a versenyegyenlőség jegyében. Emellett a felszólalók szerint a mezőgazdasági termelés jövőjének biztosítása érdekében a fiatalokat a lehető legszélesebb körben be kell vonni a mezőgazdasági termelés folyamatába.

A széles áringadozásokat ezen a területen - aminek oka 20-30 százalékos mértékben a fekete- és spekulatív kereskedelem - a hozzászólók szerint úgy lehetne meggátolni, hogy uniós közraktárakat hoznának létre, így simítva ki az áringadozások nagyságát. Egyöntetű vélemény volt abban, hogy az unióban meg kell határozni azt, ki tekinthető mezőgazdasági termelőnek annak érdekében, hogy a támogatást azok kapják, akik életvitelszerűen a mezőgazdaságból élnek. Az új tagországok képviselőinek pedig markáns álláspontja volt: tarthatatlan az a jelenlegi gyakorlat, hogy eltérő mértékű támogatást kapnak a régi és az új tagállamok.

Vitatott kérdésként merült fel, hogy lehet-e plafonja a támogatásnak, ezt meg lehet-e szabni. Sok tagországból érkező képviselő pedig az úgynevezett renacionalizálás elvét, azaz a nemzeti kiegészítő támogatások adásának lehetőségét is elvetette, mondván az hátrányos helyzetbe hozná a kisebb anyagi forrásokkal rendelkező tagállamokat. Ugyanakkor felvetődött annak a lehetősége, hogy az édesvízi halászat az eddiginél jelentősebb anyagi forrásokat kapjon a közös halászati alapból - tájékoztatta az újságírókat Font Sándor.