Lázár János emlékeztetett arra, hogy pénteken elkezdődött az alkotmányozás részletes vitája, ami hétfő estig tart. A módosító indítványokról április 11-én fog dönteni az Országgyűlés, és várhatóan április 18-án történhet meg Magyarország alaptörvényéről a végső szavazás. Reményeink szerint ezt április 25-én a köztársasági elnök úr aláírja és kihirdeti - tette hozzá a fideszes politikus.

A Nemzeti Konzultáció során visszaküldött több mint 920 ezer véleményből egyértelműen kiderült, hogy az állampolgárok számára kiemelten fontos a rend kérdése, a jogkövető magatartás kérdése - jelentette ki a frakcióvezető, hozzátéve: ezért nagyon sokan javasolták a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésnek az alkotmányban történő szerepeltetését. Lázár szerint az életfogytig tartó szabadságvesztés szerepeltetése beillik abba a folyamatba, amelyet a három csapás törvénye is jelent. Azt remélem, hogy a súlyos, halált okozó bűncselekmények esetében az életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazása is gyakoribb lesz - fűzte hozzá.

Mint fogalmazott, az alkotmány világosan hitet tesz az állami erőszak monopóliuma mellett, amellett, hogy Magyarországon erőszakot alkalmazni a törvények érvényesítése során kizárólag az államnak van joga. Ennek a kiszervezésére, privatizálására semmiféle törvényes lehetőség nincs, ezt az alkotmány egyértelműen és világosan rögzíti - szögezte le a Fidesz frakcióvezetője.

A törvénytisztelőket kell védeni

Lázár János az önvédelem újraszabályozását aktuális társadalmi kérdésnek tartja. Igazságot és nem csak jogot kell szolgáltatni, ami azt jelenti, hogy az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez lehetőséget kell biztosítani mindenkinek - hangsúlyozta. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének kiemelten fontos, hogy a törvény egyértelműen, világosan és határozottan védje a törvénytisztelőket, és mindent tegyen meg annak érdekében, hogy ezek a jogok érvényesüljenek.

A jövőben szükség lehet a Büntetőtörvénykönyv módosítására is, azt gondolom, hogy azokat kell védeni, akik jogkövető állampolgárok, és nem azokat, akik bűnöket követnek el - tette hozzá.

"A magyar állam törekszik arra, hogy szociális biztonságot nyújtson"

A határozott büntetőpolitika társadalmi igénye mellett az egészséges környezethez való jog kérdése is több módosító indítványban is megnyilvánult. Ezt a témát Szili Katalin mellett környezetvédelmi szervezetek is javasolták, ez tehát nemcsak parlamenti igényt jelez - tette hozzá magyarázatképpen.

A frakcióvezető elmondta, hogy hasonló vitát váltott ki a szociális biztonsághoz és a testi-lelki egészséghez való jog kérdésköre is. Ez utóbbit az új alkotmány tervezete két pontban is rögzíti.

Az a realitás ma Magyarországon, hogy államcélként megfogalmazzuk, hogy a magyar állam törekszik arra, hogy az állampolgároknak szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetében mindenki törvény által meghatározott támogatásra jogosult - sorolta a politikus. Lázár János emlékeztetett arra, hogy az elmúlt húsz esztendőben az alkotmány kimondta, hogy mindez jár, de nem tudta ezt az állam garantálni.

Megnőhet az alkotmánybíróság létszáma

Az Alkotmánybírósággal (AB) kapcsolatban is több módosító indítvány érkezett. Az AB elnökének hétfői parlamenti felszólalására utalva Lázár János kijelentette: az ombudsmanok számára megnyitják az utólagos normakontroll lehetőségét, valamint amint ismét 50 százalékos lesz az államadósság aránya, akkor az AB jogkörét ismét visszaállítják majd a 2010 őszi állapotba, és újból állást foglalhat majd költségvetési kérdésekben.

Az AB az alkotmány védelmét tartja a legfontosabbnak, azonban a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkalatos törvények alapján hozza meg a döntéseit, az ezzel kapcsolatos módosító indítvány komoly vitát váltott ki - szögezte le, hozzátéve: még nincs végleges döntés ezzel kapcsolatban.

A Fidesz frakcióvezetője olyan módosító indítványt is ismertetett, amely az AB létszámának a növelését javasolja 11-ről 15 főre. A panaszintézmény bevezetése - ami azt jelenti, hogy a bírói út után lehetőség van az AB-hez egyedi ügyben is fordulni - jelentősen megnöveli majd az AB leterheltségét. Emiatt szükségesnek tartanánk a létszámnövelést - fűzte hozzá magyarázatképpen.

Nyitottság a társadalmi kritikákra

A vármegye kifejezés használatáról szólva Lázár János hangsúlyozta: ebben a kérdésben sem született még végleges döntés. Én továbbra is azt fogom javasolni a képviselőtársaimnak, hogy vegyék figyelembe, hogy kinek mit jelent a vármegye kifejezése - jelentette ki a hódmezővásárhelyi polgármester.

Emlékeztetett arra, hogy - mint fogalmazott - az ellenzéki pártok bojkottja miatt azoknak a képviselete is a Fidesz-KDNP feladata, akik nem rájuk szavaztak. Véleménye szerint nyitottan kell reagálni azokra a társadalmi kritikákra, amelyek a készülő alaptörvénnyel kapcsolatban megfogalmazódtak.

Európában kevés olyan alkotmány lesz, ami ennyire a jövőről, a XXI. századról szól - emelte ki. Hozzátette: véleménye szerint azok a kifejezések, amelyeket a társadalom nem ért vagy másképpen értelmez, nem alkalmasak arra, hogy visszaadják ennek az alaptörvénynek a valós tartalmát. Lázár János ezzel kapcsolatban példaként említette, hogy a vármegye kifejezés mást jelent azoknak, akik cseléd vagy kubikus volt a nagyapja, és mást egy XII. kerületi nézőpontból.

Tisztázni kell, hogy mi arányos egymással

Ma az a helyzet, hogy ha valaki az önvédelem jogára kíván nyilatkozni, akkor nincs könnyű helyzetben - jelentette ki Lázár János újságírói kérdésre válaszolva. A politikus úgy fogalmazott, az önvédelemhez való jog ma korlátozott Magyarországon. Elsősorban azt a kérdést kell tisztázni, hogy mi arányos egymással: mihez van joga annak, akihez betörnek, akinek elveszik a vagyonát, akinek az életére törnek - mondta Lázár. Hozzátette: a Btk. jelenlegi szabályai nem védik azt, akinek az életére törnek vagy elveszik a tulajdonát.

A frakcióvezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem szükségképpen jelenti a fegyvertartás szabályainak a liberalizációját.

A tényleges életfogytiggal kapcsolatos felvetésekkel kapcsolatban beszámolt arról, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt van egy olyan megközelítés, amelyik azt mondja, hogy a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés azért sérti az emberi jogot, mert kizárja annak a lehetőségét, hogy a kiszabott ítélet valamikor felülvizsgálatra kerüljön. Más megközelítésből pedig, miután halálbüntetés az uniós országokban nincsen, ez a legsúlyosabb büntetési tétel.Ez egy komoly vita az Európai Unióban is, mi azon az állásponton vagyunk, hogy a tényleges életfogytig tartó büntetésnek van visszatartó ereje - fűzte hozzá.

Az ellenzék nem a választóit akarja meggyőzni

A frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy az alaptörvény elfogadása után ezzel a törvénnyel ki kell tudni állni, és nemcsak az ország határain kívül, hanem az ország határain belül is. Nagyon szomorú dolog, hogy azok a képviselőtársaink, akikkel együtt tettünk parlamenti esküt, azok bennünket nem tartanak arra érdemesnek, hogy elmondják az alkotmánnyal kapcsolatos észrevételeiket, ezt csak Brüsszelben teszik meg - hangsúlyozta. Magyarázatképpen hozzátette: az ellenzéki pártok láthatóan nem a választóikat akarják meggyőzni, hanem külföldön próbálnak hangulatot kelteni az országgal szemben.

Arra a felvetésre reagálva, hogy a Jobbik megfosztaná az országgyűlési képviselőket a mentelmi joguktól, Lázár úgy válaszolt: "úgy gondolom, hogy magánvádas ügyekben a politikai élet szereplőit kiemelt védelem illeti meg". Jelezte azt is, hogy a parlamenti és más tisztséges összeférhetetlenségének ügye átgondolásra szorul. Az a meggyőződésem, hogy többséget élvez majd azok álláspontja, akik azt mondják, hogy parlamenti képviselő ne lehessen polgármester, mint ahogyan az is, hogy lehetőség szerint ne legyen egy házaspár mindkét tagja parlamenti képviselő - szögezte le.

Cikk:	"Akik válaszoltak, egyértelmű irányt szabtak az alkotmányozásnak"
Cikk:	Több mint negyven módosító indítvány + VIDEÓ
Cikk:	Megkezdődik a vita az alkotmány módosító javaslatairól