Hogyan vélekedik arról, hogy az ellenzék nem vesz részt az alkotmányozásban?

Jól jellemzi a politikai viszonyokat és ugyanakkor szomorú tény is, hogy az ország első számú jogszabályának a megvitatásakor az ellenzék szabadságra megy. A tiltakozásnak ezt a formáját antidemokratikusnak tartjuk. Ennek ellenére - ha az alapvető elveket és irányokat nézzük - az új alaptörvény fő pontjai a magyar politika széles egyetértéssel övezett területei közé tartoznak.
Elvégre nincs vita arról, hogy a parlamentáris demokrácia fennmaradjon-e vagy sem, szükségesek-e az államszervezetben komolyabb változtatások, vagy arról, hogy legyen-e preambulum az alaptörvényben.

Már körülbelül 900 ezer kérdőívet küldtek vissza a választópolgárok. Milyen következtetések vonhatók le az eddig beérkezett levelekből, milyen alkotmányt szeretnének az emberek?

Ez a nagyszámú levél komoly, és mértékét tekintve nem várt siker. A beérkezett levelekből egyértelműen kiderül, hogy a gyermekek után járó szavazati jog nem élvez a visszaküldők körében sem többségi támogatást. Ettől eltekintve, a választópolgárok a többi kérdést támogatták; a jelenlegi államszervezettel, az életfogytiglannal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben is úgy foglaltak állást, hogy ezeknek a megerősítése szükséges és indokolt. Az ebből adódó módosító indítványokat hétfőn a két kormánypárti frakció vezetői benyújtották az Országgyűlésnek. Ez is egyértelmű jele annak, hogy a kormány és a kormánypártok komolyan veszik a Nemzeti Konzultációt.

A Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezetében számos utalás van nemzeti gyökereinkre.

Ebből a szempontból a magyar tervezet egyáltalán nem egyedülálló, a többi európai államhoz hasonlóan mi is szeretnénk megjeleníteni a közös múltat, és annak máig tartó hatásait. Szerintem ezek mind-mind olyan értékek, amelyekben széles körű egyetértés van a magyarok között. Kiemelkedőnek tartjuk a magyar nemzet szabadságvágyát, az államalapítást, a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Természetesen ebbe a sorba illeszkedik a Szent Korona is, ami évszázadokon át megjelenítette a magyar államiságot.

Ennek alaptörvényben való megjelenítését annak ellenére kritizálják a parlamenti munkától távolmaradó ellenzéki pártok, hogy az 1994 és 98 között kétharmados többséget élvező MSZP-SZDSZ kormány idején elfogadott alkotmánykoncepció preambulumtervezete is megemlítette a Szent Koronát. Reméljük, hogy a Magyar Szocialista Pártnak a nemzethez való viszonya nem romlott az elmúlt másfél évtizedben, és most is tartanak ott, ahol az utódpárti lét kezdetét követően hét évvel tartottak.

Ugyanakkor gyakran hangsúlyozzák: az új alaptörvény jövőorientált lesz. Mit értünk ez alatt?

A múlt értékei azért is fontosak, mert meghatározzák egy nemzet jövőbeni célkitűzéseit. Az új alkotmányban megpróbálunk azokra a kérdésekre is választ adni, amelyek az elmúlt húsz évben a tudomány fejlődése vetett fel. Ilyen például a klónozás, a biológiai sokféleség, a fajok védelmének a kérdése, valamint az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat tilalma. Iránymutatónak tekintettük az Európai Unió Alapjogi Chartájának a szabályozását, ami a XXI. század legmodernebb emberi jogi dokumentuma.

Eddig négy országgyűlési biztos őrködött bizonyos területek - például az állampolgári és a kisebbségi jogok - fölött, az új alkotmány-tervezet azonban változtatna az eddigi struktúrán. Hogyan kívánják módosítani az ombudsmani szervezetet?

Ez az egyik fő vitapontja az alkotmányozásnak. Akár a nemzetközi modelleket nézzük, akár a mi szándékainkat, úgy gondolom, hogy méltányolható törekvés, hogy egy egységes országgyűlési biztosi hivatal legyen egy általános biztossal az élén. Helyettesként a jelenlegi két másik biztosi terület is megmarad, a posztot pedig ugyanazok a személyek tölthetik be, mint eddig. Tehát ez a döntés nem személyek ellen irányul, Európa 49 országából 40-ben ilyen rendszer van. Ez az új szabályozás lehetővé tenné, hogy világosabb erőviszonyok alakuljanak ki, és az ombudsmanok jelenlegi ügyeik mellett más témákkal is foglalkozzanak.

Az adatvédelem kérdése az egy külön ügy, ott egy független hatóság az információszabadságnak, az adatok védelmének, a közérdekű adatok nyilvánosságának a kérdését sokkal jobban el tudja látni, mint ahogyan ezt egy ombudsmani struktúrán belül lehetséges. Ebben egyetértés van a jelenlegi biztossal, és a korábbi adatvédelmi biztosnak, Péterfalvi Attilának is ez a véleménye.

Az új alaptörvény az államadósság maximumát a GDP 50 százalékában állapítaná meg. Most több mint 80 százalék az arány - milyen átmeneti intézkedések váltják ki ezt a passzust, amíg sikerül elérni a kívánt szintet?

Ez fontos szabály, de pillanatnyilag csak egy célkitűzést jelentő halott rendelkezés. Ahhoz, hogy életre keljen, az ide vezető utat is meg kellett határoznunk. Amíg a kívánt államadósság-mértéket nem tudjuk elérni, addig az a kötelezettsége a mindenkori kormánynak, hogy olyan költségvetési törvényt terjesszen elő, amely ezt a célt segíti elő; a mindenkori országgyűlésnek pedig az, hogy csak és kizárólag olyan költségvetési törvényt fogadjon el, amelyben folyamatosan, évről évre csökken ez az arány. A Költségvetési Tanács vétójoggal rendelkezik, megtagadhatja a hozzájárulását, ha a költségvetési törvény nem alkalmas a cél beváltására.

Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy nem hiszem, hogy azok, akik az országot nehéz helyzetbe hozták és teljesen eladósították, bármilyen kifogással élhetnek azzal kapcsolatban, hogy egy kormány - a saját jövőbeni mozgásterét is korlátozva - olyan adósságkorlátot vezet be, ami lehetetlenné teszi a felelőtlen költségvetési gazdálkodást.

Nagy port vert fel a magzati élet védelméről szóló rész is. Elképzelhető-e az abortusztörvény szigorítása?

Valójában tudtunk olyan szabályozást találni, ami egyfelől megjeleníti az államnak az alkotmányos kötelezettségét a magzati élettel kapcsolatosan, ugyanakkor nem nyilvánítja alkotmányellenesnek az abortuszt sem. Az alkotmánytervezetben szereplő szöveg nem teszi szükségessé az 1992-ben elfogadott, a magzati élet védelméről szóló törvény módosítását.

Ugyanakkor érdemes lenne megfontolni, hogy a magyar állam mennyire él azokkal az eszközökkel, amit ez az abortusztörvényként elhíresült jogszabály rögzít. Érdemes lenne megfontolni például, hogy nem lenne-e jó megoldás, ha az általános iskola utolsó évében vagy középiskola elején filmen a diákokkal is megismertetnének egy ilyen jellegű beavatkozás kegyetlen valóságát. A megelőzéssel és a felvilágosítással látványos eredményeket lehet elérni. Összességében azonban úgy látom, hogy az a hisztéria, ami ebben az ügyben eddig történt, csak sok hűhó semmiért.

Ez a kérdés a társadalmat is nagyon megosztja...

Ez valóban nehéz ügy, mert az ember erkölcsi véleménye eltérhet a jogi szabályozástól. Én egy élőlény elpusztításának tartom az abortuszt, de ezt nem lehet jogi tilalommá átminősíteni. Ez beláthatatlan következményekhez, titokban, illegálisan elvégzett terhességmegszakításokat eredményezne. Azt se feledjük el, hogy a most már gyakorlatilag "légiessé" vált határokon elegendő átmenni oda, ahol elvégzik ezt a beavatkozást. El kell fogadni, hogy vannak olyan társadalmi kérdések, ahol a jogi tiltás gyakorlati tiltáshoz nem vezetne, viszont káros következményekkel járna együtt.

Az új alaptörvény tervezetében kimondják, hogy mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. Lázár János a parlamentben arról beszélt, ez a "maga bíró polgár" képét tükrözi, aki nem akar mindig az államra támaszkodni. Mi a jelentősége ennek a passzusnak?

Szeretnénk szakítani azzal a szemlélettel, ami messze túlélte a Kádár-kort. Ez az "Állam bácsi - effektus" az a nézet, hogy az állam oldjon meg minden gondot, elég csak várni a megoldást. Félreértés ne essék, a kormány továbbra is erős államban gondolkodik. Vannak azonban olyan területek, ahol az a szerencsés, ha az állampolgárok úgy érzik, hogy elsősorban saját maguk képesek a saját gondjukat megoldani.

Ez a civil szférára vonatkozik?

Igen, ez az államnak a civil világ fontosságával és erényeivel kapcsolatos elképzelését is megjeleníti.