- Hónapokon keresztül az jelentette a témát az ellenzéki sajtóban, hogy Isten- re, illetve a magyarság történelmére való utalás miért kerül majd be az új alkotmány preambulumába. Sikerült megfelelően tisztázni e kérdést?

- Egy alkotmány egy ország legfontosabb dokumentuma. Ebben az értelemben pedig nem csupán jogi dokumentum, hanem azt is megfogalmazza, az adott ország polgárai mit tartanak fontosnak, milyen értékek mentén szervezik az életüket. Meggyőződésem, hogy az az alaptörvényszöveg, amelyet a kormányzat benyújtott, megfelel minden olyan követelménynek, amelyet egy alkotmánnyal szemben támasztani lehet. Itt, Magyarországon ez azért is fontos időszak, mert hiába bukott meg a kommunista diktatúra több mint húsz esztendeje, de — bár számtalan módosításon, változtatáson átesett — lényegében még mindig az 1949-es alaptörvény van érvényben, amely például az előbb említett értékekről, közös gyökerekről nem ejt szót. S egyébként is szégyenletes, hogy egy olyan alkotmány jelenti a mai, demokratikus Magyarország jogrendjének alapját, amelynek eredetijét egy diktatórikus rendszerben fogadták el, s amelynek a neve még mindig a magyar demokrácia fekete évét, 1949-et viseli. Ezen végre változtatni kell.

- Mintha az ellenzék nemcsak erről a tényről feledkezne meg, hanem arról is, hogy még a rendszerváltozás idején bekövetkezett módosítást sem választott képviselők fogadták el, hiszen az Ellenzéki Kerekasztal tagjai sem egy demokratikus voksolás döntése nyomán tárgyalhattak az MSZMP-vel. Ennek ellenére az MSZP, a Jobbik és az LMP is kétségbe vonja a mostani kormánytöbbség azon jogát, hogy alkotmányozzon. Van ennek valamilyen visszhang ja Európában?

- Természetesen eljut oda is az a hír, hogy két ellenzéki párt nem vesz részt a munkában. Európai szemmel egyébként furcsa a lépés, hiszen ott leginkább akkor szokás a kivonulás eszközéhez nyúlni, ha valaki a demokratikus alapelveket látja sérülni és ez ellen tiltakozik. Itt viszont erről nem lehet szó, hiszen a kormánypártok egy minden tekintetben jogszerű választáson szerezték többségüket, a kabinet legitimitása tehát megkérdőjelezhetetlen. Úgy látom, az unióban ezért nem értik, mi lehet a kivonulás igazi oka, igaz, azt sem tudják, hogy milyen érvek alapján marad ki az alkotmányozásból az MSZP és az LMP. Hogy őszinte legyek, én sem tudom, hiszen egyetlen megalapozott és legalább néhány hétig fenntartott indokot nem hallottam. Hol ezzel, hol azzal magyarázták az ellenzéki politikusok e döntésüket.

- A néppárti frakció egyik vezetőjeként van lehetősége arra, hogy tisztázza a helyzetet?

- Igen, ugyanakkor azt gondolom, nem szükséges magunkra húznunk teljesen alaptalan vádakat. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy pontatlanul fogalmazzon, butaságokat beszéljen, és mivel a tervezet szövege magyarul és angolul is nyilvános, így arra is megvan a lehetőség, hogy aki valóban érdeklődik, az elolvashassa, miről van szó. Azt is tapasztalom, hogy még az újságírók közül is sokan úgy alkotnak véleményt, hogy életükben először olvasnak alkotmányszöveget. Ezt mutatja az is, hogy időnként olyan passzusokat bírálnak a tervezetben, amelyek a most hatályban lévő alkotmányból lettek szó szerint átemelve. Én mindenesetre Washingtontól Berlinen át Brüsszelig igyekszem első kézből tájékoztatni a döntéshozókat a szándékainkról , hogy ne induljon olyan kampány, amelyik megalapozatlan, bár ettől még valószínűleg lesznek, akik valótlanságokat terjesztenek.

- Mint említette, sokan úgy bírálnak, hogy a mostani alkotmányt nem is olvasták. Így talán annak bevezetőjével sincsenek tisztában, mely szerint ez a "jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében, hazánk új alkotmányának elfogadásáig" van érvényben.

- Valóban, ezt nem sokan tudják. És ebből a mondatból következik, az Országgyűlés huszonegy esztendeje mulasztott el eleget tenni azon kötelezettségének, hogy elfogadjon egy új, már nem ideiglenes alkotmányt. Ez különösen azért szomorú, mert nem egy egyszerű jogszabályról, hanem az ország legfontosabb törvényéről van szó. Nyilatkozhatják jogtudósok, volt közjogi méltóságok, bárki, hogy ez a jelenlegi alkotmány is működőképes, ez sok mindenkinek lehet érv, de a törvényhozás képviselői számára nem lehet indok, hiszen az ő kötelességük megalkotni egy végre valóban demokratikus alaptörvényt. Ők vannak huszonegy éve mulasztásban. Nagyon örülök, hogy a parlament teszi a dolgát és huszonegy évvel a rendszerváltozást követő első szabad választás után új alkotmányt fogad el.

— Miután az Isten nevének megemlítéséről folyó vita lecsengett, az jelentette az újabb témát, lehet-e az országot Magyarországnak nevezni Magyar Köztársaság helyett...

— Meggyőződésem, hogy azért foglalkoznak ezekkel a részekkel, mert a tartalmi elemekbe nem lehet belekötni. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a tervezet hibátlan és nem lehet módosítani rajta az előttünk álló hetekben, de hogy a demokratikus alapelveket sértenék, azt senki nem állíthatja. Ami az ország nevével kapcsolatos álvitát illeti, éppen a mostani alaptörvény egy hibáját igyekeztünk kiküszöbölni. Ennek első paragrafusa ugyanis úgy szól: "Magyarország: köztársaság", majd ezután, teljesen következetlenül, már nem Magyarországról, hanem Magyar Köztársaságról beszél. A tervezetben ezért már mindenhol Magyarországként szerepel hazánk elnevezése, már csak azért is, mert ezer esztendeje így hívjuk, nem pedig Magyar Köztársaságként. Emellett persze az államforma is szerepel a benyújtott javaslatban, ami természetesen köztársaság. Hogy álvitáról van szó, annak az is bizonyítéka, hogy abba is belekötöttek, milyen sokba fog kerülni az új elnevezés bevezetése, a pénzek, levélpapírok, pecsétek lecserélése. Világossá tettük, hogy szándékaink szerint az átmeneti rendelkezésekben az is szerepel majd, hogy mivel az ország nehéz gazdasági helyzetben van, nem kell mindent leselejtezni emiatt, hanem amikor amúgy is elkopnak a pecsétek, cserére szorulnak a pénzjegyek, akkor kerül a mostani, hibás elnevezés helyére a Magyarország elnevezés.

-A tervezetben felmerült, hogy a gyerekek után a szülők pluszszavazati jogot kapjanak, illetve a korhatár 18-ról 16 évre csökkentése is szóba került. A Demokrata e heti számában igyekeztünk e téren talán megkésve, értékes tényeket közölni. Hogy áll e terv?

-A választójogi törvény kapcsán mindenképpen lesznek teendői az Országgyűlésnek ebben a ciklusban, hiszen az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte a választókerületek szabályozását, de tavaly döntött a törvényhozás arról is, hogy a következő ciklustól kisebb lesz a parlament létszáma, s szabályozni kell a határon túli magyarok választójogát is. Az alaptörvény tervezetének megalkotásánál éppen ezért nem volt más célunk, mint az, hogy az új választójogi törvény az új alkotmánnyal összhangban születhessen meg akkor is, ha a képviselők úgy döntenek, hogy megadják a szavazati jogot a határon túli magyaroknak, és akkor is, ha esetleg a többség úgy határoz, a kiskorúak után is járjon pluszszavazati jog. A kiskorúak szavazati jogával kapcsolatban egyébként világszerte vita folyik, és azt gondolom, olyan demográ6ai válságban, mint amilyenben hazánk van, teljesen jogos, hogy a kiskorúak képviseletéről itt is folyik diskurzus. Ami pedig a határon túliak szavazati jogát illeti: onnantól kezdve, hogy a parlament úgy döntött, az országhatárokon kívül élő magyarok számára biztosítja a könnyített eljárást az állampolgárság megadása során, új helyzet állt elő. Ők ugyanis, amint letették az esküt, teljes jogú állampolgárok. Az európai gyakorlatban is példa nélküli lenne, ha ezek után lennének olyan állampolgárok, akik szavazhatnak, és lennének olyanok, akik nem. Nehezen lehetne indokolni egy ilyen diszkriminációt.

- Sokan aggódnak amiatt, hogy termőföldjeink, értékes vízkészletünk könnyen külföldi tulajdonba kerülhet a jövőben. Ezzel kapcsolatban a tervezet úgy fogalmaz: "A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzetközös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége". Ez elegendő védelmet nyújt?

— Itt is arról van szó, hogy az alaptörvénynek garantálni kell bizonyos alapjogokat, és a most hatályos, 1989-ben kialkudott szövegű alkotmánynak az egyik hiányossága, hogy a nemzeti vagyon megóvásáról nem rendelkezik. Többek között éppen ezért privatizálhatták olyan felelőtlenül a nemzeti vagyont, hogy ebből annyira kevés pénz folyt be, amiből még az államadósságot sem sikerült leépíteni. Néhányan nagy hasznot húztak a magánosításból, a köznek pedig szinte semmi haszna nem származott ebből. Jobb későn, mint soha, fontos, hogy ami még megmaradt, azt megvédjük, hiszen ez a nemzet, vagyis az állampolgárok közösségének a vagyona. Ezt az alaptörvénybe foglalt irányelvet egészíthetik ki olyan törvények és döntések, amelyek ezzel az alapelvvel, nemzeti vagyonunk megóvásának szándékával összhangban vannak.

- Vajon időtálló a alaptörvény-tervezetet tettek az asztalra?

- Igen, miközben abban is bízom, hogy az a tehetetlenség ami az Alkotmánnyal kapcsolatban az elmúlt két évtizedben jellemző volt, most megszűnik, és ha módosításra lesz szükség, netán új elemek merülnek fel, amelyeket rendezni kell, akkor megszületnek a szükséges döntések. Éppen ezért határoztunk úgy, hogy továbbra is egyszeri, kétharmados döntés lesz szükséges az alaptörvény módosításához, mert ez biztosítja a stabilitást, de lehetőséget nyújt a későbbi, adott esetben szükségessé váló változtatásokra is. Az azonban mindenképpen mérföldkő, hogy végre egy szabadon és demokratikusan megválasztott Országgyűlés dönthet Magyarország új alkotmányáról.