Jobban meglepődtünk volna, ha tetszene neki az új alkotmány, hiszen az alaptörvény éppen azért születik meg, hogy még egyszer ne fordulhasson elő Magyarországgal az, ami az elmúlt nyolc évben az irányítása mellett megtörtént. Ez az alkotmány védelmet jelent az elhibázott, rossz, és a hatalommal visszaélő politikával szemben -reagált Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy Gyurcsány Ferencnek nem tetszik az új alkotmány tervezete. Daniel Cohn-Bendit kapcsán a kormányfő megjegyezte, hogy nem emlékszik arra, hogy valaha is bele akart volna szólni abba, hogy a franciák vagy a németek milyen alkotmányt írjanak maguknak.

A tavalyi évben a költségvetési hiány mégsem lett 3,8 százalék, 4,2 százalék körül alakult. Orbán Viktor kifejtette, a költségvetés három nagyobb elemből áll: az elkülönített pénzalapokból, például a TB-kasszából, a központi költségvetésből és vannak az önkormányzatok. Az első két elem jól teljesített, de az önkormányzatok hiánya nagyobb lett a vártnál. Ne kárhoztassuk az önkormányzatokat, azért szaladt el a hiány, mert az elmúlt nyolc évben kivéreztették őket, láthatóan nem tudták befoldozni a költségvetésüket - tette hozzá. A miniszterelnök aláhúzta: új korszaknak kell kezdődnie az önkormányzatok gazdálkodásában is. Inkább lássanak el kevesebb feladatot, de azt lássák is el, az állam pedig vegyen vissza néhány feladatot. Szigorítani kell az önkormányzati gazdálkodás rendszerét - tette hozzá. A kormányfő szerint az önkormányzati szektorban adósságrendezést kell kialakítani.

A Nemzeti Konzultációt Orbán Viktor nagyszerű értéknek tartja. Emlékeztetett: a Fidesz 2005-ben indította útjára a kezdeményezést, hogy a hagyományos, négy évenkénti választás mellett az állampolgárok különböző formában, különböző kérdésekben részt tudjanak venni az ország közös ügyeinek kialakításában. Újabb és újabb konzultációkat fogunk indítani, hogy a magyar választópolgárok a demokráciát ne a négy évente egyszer leadott voksként éljék meg, hanem legyen módjuk arra, hogy azokban az ügyekben, melyek számukra fontosnak, el tudják mondani a véleményüket - tette hozzá. Aki nem szokott kapálni, annak a szájából rosszul hangzik az, hogy hogyan kell kapálni - jegyezte meg Orbán Viktor az ellenzéki kritikák kapcsán, aláhúzva: Nemzeti Konzultációt Magyarországon eddig csak a Fidesz csinált.

Orbán Viktor kifejtette: a választópolgárok részéről nagy igény mutatkozott meg, hogy az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez való jognak teremtsék meg az erős alkotmányos alapjait. Ez meg fog történni - jegyezte meg a miniszterelnök, hozzátéve: az önvédelemhez és a tulajdonhoz kötődő védelem joga szélesedni fog. Az alkotmány világossá teszi, hogy a sérelmet szenvedő, az áldozat jogai az erősebbek - szögezte le a kormányfő, és ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a büntető törvénykönyvet is át kell gondolni.

Arra a felvetésre, hogy eddig jog volt a munka, mostantól pedig kötelességgé válik az új alaptörvényben, a kormányfő úgy fogalmazott: mondassék ki, hogy képességei, egészségi állapota, felkészültsége arányában mindenkinek hozzá kell járulni ahhoz, hogy az ország működjön, gyarapodjon és előre haladjon. Kifejtette: arra kell törekedni, hogy akinek a piac nem ad munkát, annak az állam közmunka lehetőséget kínáljon.

A határon túli magyarok szavazati joga kapcsán Orbán Viktor leszögezte: mélyreható változásról beszélünk, hiszen megszűnik a határon túli magyar, mint olyan. "Semmi értelme többé különbséget tenni a nyugaton élő meg a Kárpát-medencében élő, határon túli magyar között. Ez megszűnik. Vannak a magyarok. Úgy ahogy vagyunk mindannyian Melbourne-től Csíkszeredáig" - húzta alá a kormányfő, hozzátéve: az új alaptörvény készülő szövege nem is használja a határon túli magyar kifejezést, hanem a határainkon kívül élő magyarokról beszél. Miután a nyugati világban élő magyaroknak eddig is volt szavazati joguk, ezért nem történik más, mint felszámolunk egy diszkriminációt. Bárhol is él egy magyar a világban, gyakorolhatja a választójogát - tette hozzá. Kifejtette: az alkotmányozás után az Országgyűlés dönt majd a választójogi törvényben arról, hogy ez a szavazati jog milyen legyen.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gyermekek után járó szavazati jogot az emberek a Nemzeti Konzultáció során nagy többséggel elutasították, így az nem fog szerepelni az alaptörvényben. A kormányfő nem tartja indokoltnak a szavazati jog megadását 18 év alatt.

Cikk:	Orbán: Európa ereje a családokban van + fotók
Cikk:	Orbán: Az ország kifelé kapaszkodik a gödörből