Szájer a jelenlegi helyzetet az USA-ban végbemenő polgárjogi küzdelemhez hasonlította. "Az ötvenes években a déli államokban elképzelhetetlen volt, hogy az afroamerikaiak ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a fehér lakosság. A helyzet megváltoztatásához aktív politikai cselekvésre volt szükség, csakúgy, mint most" - hangsúlyozta a képviselő. Jelen helyzetben a lakosság nagy része elutasítja ennek az intézménynek a bevezetését, ezért rövidtávon párbeszédet kell indítani, és tudatosítani az emberekben, hogy miről van szó - hangsúlyozta.

A képviselő felszólalásában rávilágított arra: elhibázott és hazug az a hozzáállás, amely etnikai vagy bevándorlási kérdésként tematizálja a problémát. Ezzel szemben kiemelte: súlyos demográfiai krízisről van szó, amiből az következik, hogy szakítani kell a csendes, organikus változások sorozatával. A néppárti képviselő a teendőket a vita minél szélesebb körben való folytatásában, és a közvélemény megváltoztatásában jelölte meg.

Kiemelte: napjaink politikai rendszerei nem felelnek meg a valós társadalmi viszonyoknak. A rövidlátó társadalmak válságainak lehetünk szemtanúi, ez a válság pedig az eladósodottságban és a jövő felélésében ölt testet. Bár rövidtávon lekerült a kérdés a napirendről, de a miniszterelnöknek javasolni fogom, egy a kérdéssel foglalkozó bizottság létrehozását - szögezte le a Szájer József.

"Nemes a feladat, de a cél nem szentesíti az eszközt"

Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke az alaptörvény kapcsán lefolytatott nemzeti konzultáció e kérdésre vonatkozó válaszait rövidzárlatos reakciónak nevezte.

Magyarázatként kifejtette: szélesebb körben és mélyebben kell ezt a témát tárgyalni. Nemes a feladat, de a cél sohasem szentesítheti az eszközt - mondta. Ezért a konzultáció eredménye arra sarkal bennünket, hogy kidolgozzunk egy olyan megoldást, ami nem sérti a társadalmi és politikai együttélést jelenleg meghatározó elveket, és hogyan lehet azon családokat minél jobban védeni, - és bizonyos előnyökben részesíteni -, akik a társadalmi reprodukción keresztül oroszlánrészt vállalnak a nemzet fennmaradásában - fűzte hozzá az államtitkár. "Bízom benne, hogy a jelenlegi elutasítás megértéssé és egyetértéssé fog változni" - zárta fölszólalását Balog Zoltán.

"Technikai kérdésre csak technikai válasz adható"

Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a gyermekek után járó szavazati jogot szakmai szempontból elfogadhatatlannak tartja, a többes szavazati jog ugyanis szerinte nem egyeztethető össze a választójog egyenlőségének elvével. Ezzel szemben kiskorúak választójogát kifejezetten jó ötletnek tartja. Magyarázatképp kifejtette: az egyenlőséget nem sértve a személyes joggyakorlástól kellene elszakadni, amellyel összefüggésben megjegyezte, "a technikai kérdésekre mindig van technikai a válasz".

Évente 140 ezer gyermeknek kellene születnie

Révész Máriusz országgyűlési képviselő, a vita moderátora, arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi szavazati joggal átalakulna a politikai kampány, változna a költségvetés, az adórendszer és a társadalom családokkal kapcsolatos felfogása is.

Hangsúlyozta, rendkívül alacsony ma a termékenységi ráta Magyarországon; a mostani körülbelül 90 ezer helyett évente 140 ezer gyermeknek kellene születnie. "A demográfiai helyzet radikális beavatkozást igényel" - jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte, ha a pártok továbbra is nyolc-, nem pedig tízmillió voksért versengenek, akkor ez a radikális beavatkozás várhatóan elmarad.

A kormánypárti politikus is erősen eltúlzottnak nevezte azt az ellenérvet, hogy a családi szavazati joggal megnőne a romák súlya a szavazásokon. Mint mondta: a romák szavazati aránya ötről hét százalékra nőne a családi választójog bevezetése nyomán.

A családok 3-7 százaléka neveli a gyerekek harmadát

A NOE 1994. óta napirenden tartja a gyermek után járó szavazati jog kérdését - mondta Dr. Szabó Endre a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke. Ugyanakkor közgyűléseinken a küldöttek gyermekeik után is szavaznak - tette hozzá.

A NOE elnöke kiemelte: Európa napjainkban mostohán bánik a családokkal. Ezt egyrészt a definíciós problémával magyarázta, azaz azzal, hogy joggal tarthat ma a kontinensen attól az ember, hogy beperlik, ha azt mondja, hogy a család; az a férfi és nő, illetve a velük élő gyermekek kapcsolatán alapul. Másrészt Szabó Endre abban látja a problémát, hogy az állam részéről sem nyilvánul meg kellő támogató magatartás a családokkal szemben. Szélsőséges esetekben a politikusok is hajlamosak etnikai, vagy bevándorlási kérdésként tekinteni erre a területre.

Az elnök ennek ellenére bizakodó hangon szólt a magyar kezdeményezésről, és reményét fejezte ki - még ha most az emberek többsége el is utasította a családi választójog bevezetését -, hogy lesz még olyan időszak, amikor Magyarország lehet a családok reménysége Európában.

Nagy Endre összegzésében leszögezte: bár rövidtávon illuzórikusnak tűnik ennek az intézménynek a bevezetése, de figyelemmel kell lenni arra is, hogy ma 3-7 százalékra tehető a nagycsaládosok aránya, ugyanakkor a gyermekek 30 százalékát ezek a családok nevelik.

"A választójog általános és egyenlő, minden állampolgárt megillet"

Mécs Imre volt SZDSZ-es, MSZP-s országgyűlési képviselő 1996-os parlamenti felszólalását idézte fel a tanácskozáson. A politikus 15 évvel ezelőtt is a gyermekek utáni plusz szavazati jog szükségességéről szólt az alkotmányvitában. A választójog általános és egyenlő, minden állampolgárt megillet - idézte akkori beszédét, amelyben feltette a kérdést, hogy miért ne képviselhetné a szülő, illetve a gyám a gyermekeit. Mécs Imre megjegyezte: 1996-ban a Ház minden oldala szinte teljes egyetértésben utasította el kezdeményezését.