- Világgazdasági válság után nyakunkon az atom- és az olajválság. Milyen hatással lesznek a külföldi incidensek, főként a japán és a líbiai, az európai energetikára?
- A japán tapasztalatok hatására várhatóan több ország is újragondolja a nukleáris energiával kapcsolatos stratégiáját. Például Németország, az Európai Unió egyik legnagyobb tagállama már most konkrét lépéseket tett, és három hónapra leállította az 1980 előtt épült nukleáris erőműveit. Közép- és hosszabb távon ez valószínűleg hat a magyarországi helyzetre is, miután legnagyobb kereskedelmi partnerünk Németország. Ha a japán történésekre válaszul Európa más országaiban több nukleáris beruházást is levesznek a napirendről, az jelentős befolyással lehet az európai energiapiacokra, hiszen a nukleáris erőművek áramtermelését más forrásokból kell helyettesíteni. Tudnunk kell viszont, hogy a paksi atomerőmű, amely a hazai villamosenergia-termelés egyik bázisa, a földrengés-biztonsági előírások figyelembevételével épült, és a bővítése továbbra is napirenden van. Ami pedig a líbiai eseményeket illeti, az olajpiacok érzékenyen reagálnak rá. Ezen a téren kedvező ugyanakkor, hogy Szaúd-Arábia mint a világ vezető olajexportálója az aggodalmakat tompítva már bejelentette, hogy kész helyettesíteni a kieső líbiai olajexportot, ha ilyen irányú kérést fogalmaznának meg az európai cégek.
- Uniós politikusként mit lépett az ügyben?
- Az Európai Bizottsághoz fordultam, hogy vizsgálták-e, milyen hatással lenne a nukleárisenergia-stratégia újragondolása az európai energiapiacra. Nem egyértelmű ugyanis, hogy melyek azok a technológiák, amelyek alkalmasak lennének a nukleáris erőművek kapacitásainak helyettesítésére rövid és hosszú távon. Fontos kérdés továbbá, hogy egy esetleges stratégiaváltás milyen hatással lenne a gázpiacokra, a gázellátás-biztonságára, illetve az unió szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzéseire. Még az sem tisztázott, hogy az Európai Bizottság milyen további intézkedéseket tervez a nukleáris energiatermelés biztonságának szavatolására.
- Eközben az Európai Parlament néppárti frakciója önt nevezte ki az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló jelentés felelősének. Mi ennek a jelentősége?
- A szabályozástervezet az Európai Parlament Ipari, kutatási és energiaügyi (ITRE) szakbizottságának egyik legfontosabb jogalkotási dokumentuma az uniós elnökségünk fél éve alatt. A javaslat szerint egy európai szintű felügyeleti rendszert állítanának fel annak érdekében, hogy a határokon átívelő energiakereskedelmet megfelelő szinten ellenőrizhessük. Az előterjesztés végső célja a fogyasztói árak féken tartása.
- A tervek szerint júniusban az Országgyűlés jogszabályban is rögzítené hazánk energetikai stratégiáját. Meddig szólna a koncepció, és milyen örökséggel a háttérben lehet ezt egyáltalán elkészíteni?
- Kezdjük az örökséggel. Az elmúlt két kormányzati ciklusban kiszolgáltatottság és koncepciótlanság jellemezte az energiapolitikát. Az akkor kormányon lévő erők képtelenek voltak egy széles társadalmi támogatást élvező energetikai stratégia kidolgozására. A kiszolgáltatottságról pedig annyit, hogy Magyarország a gázellátás területén nyolcvan százalékban Oroszországtól függ. Ennek megváltoztatásáért az előző kabinetek szinte semmit sem tettek. Ezek alapján kétségtelenül üdvözlendő, hogy hamarosan elkészül hazánk energiastratégiája, amely 2030-ig szól. Kereteit pedig a gazdaságot meghatározó tényezők, a rendelkezésre álló erőforrások és a geopolitikai lehetőségek jelölik ki. E keretek között a legfontosabb stratégiai céljaink a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése.
- Törekvéseink mennyire vannak összhangban az uniós elképzelésekkel?
- Szinte párhuzamosan haladunk, miután az EU is készít egy, a kontinens egészére vonatkozó stratégiát. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a magyar EU-elnökség idején, 2011 első fél évében az energetika kiemelt terület. Ráadásul az idén januárban indult Új Széchenyi-tervben - amelynek anyagi fedezetéül éppen az uniós források állnak - is szerepelnek az energiafelhasználás szempontjából fontos témakörök. Például a zöldgazdaság és az otthonteremtés. Nem pusztán magyar, hanem összeurópai érdek is, hogy a következő hosszú távú uniós költségvetésben több forrás álljon rendelkezésre energetikai beruházásokra. Ezáltal csökkenteni lehetne az EU és hazánk importfüggőségét is.
- Összeurópai ügy az energetikai kérdések terén is a bürokrácia csökkentése. Valami javulás elképzelhető a rendszerben?
- Hazánk is szorgalmazza, hogy az uniós tagállamok egyszerűsítsék és hangolják össze a megújuló energiaforrásokra szóló engedélyezési eljárásokat. Magyarországnak ez azért fontos, mert egy megújulóenergia-beruházáshoz ma még átlagosan negyven különböző hatósági engedélyre van szükség.