Tudható volt az is, hogy az LMP zsebében ott lapul saját alkotmánytervezetük, azonban nem tisztelték meg az Országgyűlést azzal, hogy ott vitassák meg elképzeléseiket - hangsúlyozta Lázár. A frakcióvezető hozzátette: ez számunkra nem meglepő, ismerve az LMP munkatempóját. Ez inkább azoknak a választóknak a cserbenhagyását jelenti, akik rájuk szavaztak tavaly tavasszal - szögezte le.

Hozzátette: ugyanezt gondoljuk a szocialistákról is, akik nem oly rég még nagyon hangosan amellett érveltek, hogy nincs szükség új alkotmányra, miközben saját alkotmányos víziójukat megírták 94-98 között, 2002-ben Medgyessy kormányprogramba foglalta az alkotmányozás szükségszerűségét, és rejtve a Gyurcsány-kormány is alkotmányozott. Ekkor sötét szobákban zajlott az alkotmány előkészítése, nemhogy az Országgyűlésnek, a polgároknak sem akarták megmutatni, hogy mi az elképzelésük - emelte ki. Most ők kérnek bennünket számon, hogy hogyan rendezzük az alkotmányozás ügyét. Kifejezetten arról akartak rendelkezni, hogy a nép semmilyen formában ne mondhasson véleményt a Gyurcsány-féle alkotmánytervezetről - fűzte hozzá.

Az MSZP alaptörvény kapcsán kifejtett álszent kritikája megalapozatlan, és hazugságra épül - mondta a fideszes politikus. Szavazóikat cserbenhagyták, és saját érdekeiket követik -tette hozzá. A frakcióvezető emlékeztetett: nem véletlen az LMP részéről sem a távolmaradás. A választásokon ugyan azt hazudták, hogy lehet más a politika, de megtanulhattuk a későbbiekben, hogy csak az SZDSZ lehet más, a politikájuk nem nagyon. Hiszen abban érdekeltek, hogy az a társadalmi berendezkedés, ami 1989-ben paktumokkal kialakítottak, az semmiben ne változzon - fűzte hozzá magyarázatképp. Ebben tökéletesen egybeesik a szándékuk a szocialistákkal. Ma már senki sem tud különbséget tenni az LMP és az MSZP között. Egyet mondanak, egyként gondolkodnak, és egyként akarják az országot helybenjárásra kényszeríteni - összegezte a balliberális pártok viselkedését Lázár János.

Így azokra a politikai szerveződésekre hárult a felelősség, akik részt vettek az általános vitában, hogy a társadalmi véleményeket a részletes vitában módosító indítványok formájában beterjesszék - szögezte le. Ugyanakkor kifejtette: "nemcsak a parlamenti képviselők véleményeit mérlegeltük Harrach Péter képviselőtársammal, de mérlegeltük számos társadalmi szervezet véleményét. Első helyen a Nemzeti Konzultáció eredményeit vettük figyelembe".

Az elmúlt húsz évben az alkotmányozás kapcsán ennyi ember nem mondhatta el a véleményét. 1989-90-ben világosan eldöntötték az akkori alkotmány szövegezői, hogy az emberekre nincs szükség az új alkotmányhoz - mondta. Ezzel szemben mi megkérdeztünk 8,5 millió választópolgárt, akik közül 920 ezren válaszoltak, és a válaszok önmagukért beszélnek - szögezte le a Fidesz frakcióvezetője.

Köszönetet mondhatunk azoknak a civil szervezeteknek, akik elmondták az alkotmánnyal kapcsolatos véleményüket, meghallgathattuk az általános vitában az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, és az ombudsmanoknak álláspontját, valamint megismerhettük az Állami Számvevőszék véleményét is - folytatta beszédét Lázár János. Kitért arra is, hogy a formai kérdések tekintetében a Nyelvtudományi Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia is elkészítette a véleményét, ezt módosító indítványokban, más nyelvészprofesszorok állásfoglalásával együtt beterjesztették az Országgyűlés elé.

"A közösség, amely tiszteli a saját múltját"

A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy a Nemzeti Hitvallás szövegében "a történelmi párhuzamokat most már végképp nem kell szégyellnünk, mert már Gyurcsány Ferenc is a Szent Koronára és az ezeréves államiságra hivatkozik". Ez számára legitimációs szükségszerűség, nálunk viszont történelmi folytonosságot jelent - szögezte le.

A politikus szerint nem ok nélküli az a vita, amely az 1946-os évi I. törvényre vonatkozik - utalt Horváth János módosító indítványára, hozzátéve: az akkori köztársasági törvény figyelmet érdemel, ez még nem lezárt kérdés a Fidesz frakciójában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az 1945-ös parlamenti választások, függetlenül attól, hogy Magyarország megszállt ország volt, beszédes véleményt jelenítettek meg: egyértelműen a rendszer demokratizálása mellett tették le a voksukat az emberek. Megfontolásra javaslom az Országgyűlésnek, hogy a magyar közjogi hagyományok tekintetében ne hagyja figyelmen kívül az 1946-os évi I. törvényt, 1848 közjogi hagyományainak szerves folytatását, az 1990-es berendezkedés közjogi megalapozását - hangsúlyozta Lázár János.

A T/2627/85/5-ös indítvány tartalmi pontosítást fogalmaz meg az 1949-es sztálinista alkotmány jogfolytonosságát illetően - mondta, hozzátéve: ebben az esetben jogfilozófiai érvek előtti meghajlásról van szó. Szeretnénk egyértelműen megfogalmazni, hogy mit értünk az alatt, hogy nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát - fűzte hozzá magyarázatképpen.

A jogtörténeti romanticizmus ne vakítson el bennünket

A vármegye intézményrendszerének visszaállításával és az elnevezéssel kapcsolatban kifejtette: "ennek a vitának a története olyan, mint cseppben a tenger, benne van Magyarország XX. századi és XXI. századi történelme, benne a sokféleségünk is, a közösség jövőjének tekintetében, amely képes tisztelni a saját múltját". Lázár János úgy vélekedett, a vármegye kifejezés a joghoz és a történelemhez értő honfitársaink szemében világos és egyértelmű vívmány: ez a hatalommegosztás elvének egyik legkorábbi megnyilvánulása, jelentős államszervezeti újításnak tekinthető. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kifejezés többértelmű, és erre is tekintettel kell lenni.

Lázár János kifejtette: mást jelent annak a vármegye, akinek cseléd, kubikus volt a nagyapja vagy a dédnagyapja, mint annak, aki abban a rendszerben képes volt az események alakítására. A társadalom széles rétegeiben ennek a szónak más jelentése van - tette hozzá. A jogtörténeti romanticizmus ne vakítson el bennünket, ragaszkodni kell a társadalmi valósághoz, és halljuk meg azokat a választókat, akikben a vármegye kifejezés olyan indulatokat kelt, amelyek ellentmondásokra adhatnak okot - jegyezte meg.

A Fidesz frakcióvezetője sajnálatosnak tartja, hogy az a politikai párt - az LMP - marad távol az alkotmányozástól, árulta el az összes zöld mozgalmat, érdekképviseletet, amelyik a környezetvédelmet és a zöld ügyeket a zászlajára tűzte. Itt látszik, hogy nem lehet más a politika az ő szemszögükből, mert az őket támogató civil szervezeteket az első bajban cserben hagyták, hiszen nem képviselik érdekeiket a Parlamentben - jegyezte meg. Hozzátette: ezek a szervezetek a Fideszhez és más pártokhoz fordultak annak érdekében, hogy az egészséges környezethez való jog, az ombudsman jogállásának tisztázása, vagy a környezetvédelem legfontosabb elvei bekerüljenek az alkotmányba. Ebben látszik, hogy milyen felelőtlen az a törpepárt, amelyik lassan az SZDSZ babérjaira tör - jegyezte meg. A zöldjogok, a környezetvédelem kiemelten fontos szerephez juthat az alkotmányozásban a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében - fejtette ki.

Új büntetőjogi szisztéma jöhet létre

A Nemzeti Konzultációban azt mondta több mint 820 ezer szavazó, hogy a tényleges életfogytiglan intézménye kerüljön be az alkotmányba. Talán ők is megérezték azt az álszent vitát, ami az LMP-sek által istenített Cohn-Bendit nevezetű brigád égisze alatt zajlik Európában, hogy a tényleges életfogytiglan emberi jogokba ütközik - jegyezte meg Lázár János. A választópolgárok talán ezért tették világossá, hogy ragaszkodnak a tényleges életfogytiglannak az alkotmányban való szerepeltetéséhez. A tényleges életfogytiglan bevezetése, a három csapás intézménye a tavalyi büntető törvényköny-módosításban, az önvédelemhez és a tulajdonhoz való jog garantálása egy új büntetőjogi szisztémát hozhat létre, ahol a jogkövető magatartást védi a törvény, és a bűnelkövetőket meg fogja büntetni - fogalmazott Lázár János, leszögezve: a rendező elv az, hogy az erőszak monopóliuma az államot illeti meg kizárólag, más erőszakhoz a törvények érvényesítése végett nem nyúlhat.

Próbáltuk megértetni az elmúlt fél esztendőben, hogy az alkotmánybíróság sem válhat el a magyar társadalmi valóságtól, és nem lebeghet sajátos szempontokat követve és érvényesítve - szögezte le Lázár János. Korábban nem sikerült olyan alkotmányt létrehozni, amely védelmet biztosított volna az államadóssággal vagy a szegénységgel szemben - fogalmazott a frakcióvezető. A német minta alapján átvett alkotmányos panasz intézménye kapcsán a politikus kifejtette: ennek keretében azt szeretnék - megemelve az alkotmánybíróság létszámát -, hogy minden panasz kerüljön érdemben kivizsgálásra, megfelelő határidővel. A frakcióvezető szerint nem akarják korlátozni az alkotmánybíróság jogkörét, hanem egy új jogkörről van szó.

A kapcsolódó módosító indítványok rávilágítanak arra, hogy a Fidesz-KDNP nem úgy jött alkotmányozni, hogy amit kimondtak, leírtak az kőbe van vésve - szögezte le Lázár János. Úgy jöttünk ide, hogy képesek és készek vagyunk a módosító indítványok, a társadalmi szervezetek, a közjogi szereplők, különböző választópolgárok, a Nemzeti Konzultációban résztvevők véleményét figyelembe venni - hangsúlyozta a politikus. A Fidesz frakcióvezetője aláhúzta, egyes ellenzéki pártok a távolmaradásukkal nemcsak a kormánypártoknak fordítottak hátat, hanem azoknak az embereknek is, akik rájuk szavaztak.