A kormány előtt lévő szakmai koncepció abból indul ki, hogy első körben a kölcsönükkel három hónapon túli késedelemben lévők helyzetén kell változtatni. Esetükben nem pusztán az okozza a gondot, hogy nem tudnak törleszteni, hanem az is: a tőketartozásuk, vagyis a kamatoktól és különböző díjaktól megtisztított adósság is meghaladja az ingatlan értékének átlagosan a harminc-negyven százalékát. Ők hiába tudnának "kiszállni" a bankkal kötött szerződésből, lényegében a többségük negatív vagyonnal rendelkezne. Ennek oka: a lakáshitel miatt bejegyzett jelzálog az ingóságra és a legális jövedelemre is érvényes. Így nem pusztán a teljes vagyonukat veszítenék el az érintettek, hanem a feketegazdaságba menekülnének. Ezen a téren a tényleges érintett kör azonban nagyobb, mint a szóban forgó 115 ezres adóstábor, miután a lakáshitelek több mint felénél a hitelösszeg már meghaladja a fedezet értékének hetven százalékát.
Az államilag támogatott hitelezésre a költségvetésben ötven-hatvan milliárd forint lesz elkülönítve. Ez a kölcsön váltaná ki a jelenlegi hitelt, feltéve, ha együttműködik az ügyfél. Ám azokban az esetekben, amikor már piaci eszközökkel nem kezelhető a helyzet, szociális bérlakásokká alakítanák át a jelenleg a hitelezők tulajdonában lévő ingatlanokat.
A lap úgy tudja, mind a hiteleiket nem teljesítő adósok, mind pedig a bankok mentesülnek majd azoktól a tranzakciós költségektől, amelyeket az állam adók módjára hajt be. Jelenleg ugyanis ajándékozási illeték, továbbá egészségügyi hozzájárulás társul egy-egy kölcsön elengedéséhez.
Árfolyam-stabilizálás helyett egy meghatározott árfolyamszint felett az állam átvállalja a terheket. Az így képződött hátralék pedig később - a forint erősödése révén - "eltűnne".
Az elképzelések szerint módosulnak az elképesztően magas végrehajtási díjak is. Tudniillik a hitelügylet utolsó fázisában, amikor is a végrehajtó "belép", ez a kiadás is a bajba jutott ügyfelekre hárul, miután a végrehajtói munkadíj, a költségátalány - amely félmillió forint fölött már egy százalék - is többletköltségként jelenik meg.
Ez így van a cégfelszámolások esetében is, ráadásul az ügyletekhez még sikerdíj is társul. Úgy tudjuk, a végrehajtási jutalékot a felére szállítaná le a jogalkotó.
Végezetül a lakáshitelek esetében a néhány tízezerre becsült adóstársak helyzete is változhat. Ők korábban zálogkötelezettként kerültek a rendszerbe, az új szabályozás alapján már nem az adóssal szemben támasztott követelményeknek kellene megfelelniük.
Cikk: | Július 1-ig meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot |
Cikk: | Törvénymódosítás a devizahitelesek érdekében |
Cikk: | Rövidesen elkészül az új otthonteremtési program |