A januártól június végéig tartó elnökség félidős mérlegét megvonva úgy véli, jelentős siker, hogy a tagországok kormányait képviselő tanácsban nemrégiben megszületett az elvi egyetértés a gazdasági kormányzást erősítő hatos jogszabálycsomagról. Ezek gyors parlamenti elfogadása nagyban javíthatja az európai gazdaság versenyképességét - tette hozzá.

Áttörést hozott a februári energiacsúcs is, hiszen immár létrejöhet a közös európai energiapolitika, és kulcsfontosságú megállapodások születtek a közös agrárpolitika és a kohéziós politika ügyében is - emelte ki Gyürk András.

Ugyancsak napirenden kívül a szlovákiai magyar Mészáros Alajos (MKP) az EU szégyenének nevezte, hogy gróf Esterházy Jánosnak, a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjének rehabilitálása továbbra is várat magára. Felszólította képviselőtársait, hogy "viseljék jobban szívükön a közös európai értékek védelmét".

Az erdélyi magyar Sógor Csaba (RMDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács tíz évvel ezelőtt született ajánlása konkrét lépéseket irányoz elő a moldvai csángók kultúrájának megmentésére. Úgy véli, az eddigi előrelépések nem kielégítőek, az Európa Tanácsnak viszont nem áll rendelkezésére olyan számonkérési mechanizmus, amely lehetővé tenné az ajánlás betartatását.

Azt kérte, hogy az EU a gyakorlatban is tegyen meg mindent a kulturális sokszínűség elvének tiszteletben tartatásáért, és ezt kezdje a csángó kultúra ügyében.

A többi felszólaló közül a román szocialista George Sabon Cutas azt állította, hogy Romániában erősödött a magyar szélsőségesek radikalizmusa. Arra kérte az uniós intézményeket, hogy a kontinensen mindenütt lépjenek fel az etnikai gyűlölet visszaszorítása érdekében.