"Az a biztonság, amit az Európai Unió ebben az értelemben tud nyújtani, az egyrészt megéri, másrész arra kötelez minden olyan tagállamot, amely ennek a biztonságnak a hasznát szeretné élvezni. hogy a közös felelősség alapján szabja meg saját gazdasági és pénzügyi politikáját" - állapította meg az Országgyűlés elnöke. Álláspontját azzal az euroszkeptikus nézettel állította szembe, amely szerint az unióban kibontakozó közös gazdasági kormányzással a tagállamok feláldozzák saját szuverenitásuk egy részét. Kövér László szerint a szuverenitás közös gyakorlásáról van szó, és - mint az MTI-nek elmondta - a tanácskozáson büszkeséggel számolt be arról, hogy a következő hetekben a magyar alaptörvénybe is bekerül a mértéktelen állami költekezés, hiánynövelés és eladósodás tilalma.

Az EU-tagállamok, illetve tagjelölt országok házelnökei egyebek közt arról tanácskoztak két napig Brüsszelben, hogy miként tudják folyamatos konzultáció, tapasztalatátadás révén megoldani a közös gazdasági kormányzásból fakadó problémákat. Tekintettel arra, hogy az úgynevezett európai szemeszter során - a költségvetési tervezetnek a nemzeti parlamentekhez való benyújtása előtt - uniós ellenőrzés érvényesül a költségvetés alapjául szolgáló dokumentumok fölött, felmerül a kérdés, hogy kikerül-e a nemzeti parlament kezéből a költségvetés, kész tények elé állítják-e a nemzeti parlamentet. E gond áthidalása érdekében Kövér László elképzelhetőnek tartja, hogy a nemzeti parlamentek illetékes szakbizottságai konzultációkat folytassanak egymással.

A parlamenti elnökök találkozóján kísérletet tettek arra, hogy a megszűnő Nyugat-európai Unió helyett új parlamentközi ellenőrző mechanizmust hozzanak létre az EU kül-, biztonsági és védelmi politikájának ellenőrzésére. Alapvetően az Európai Parlament delegációjának ellenállása miatt azonban végül is csak abban tudtak megállapodni, hogy szükség van ilyen parlamentközi konferenciára, amit az adott fél évben soros EU-elnökség hívna össze, saját döntése alapján. Nem jutottak viszont dűlőre abban a kérdésben, hogy milyen létszámú delegációk képviseljék az ilyen konferenciákon a nemzeti parlamenteket, illetve az Európai Parlamentet. A résztvevők egy része nem fogadta el, hogy a nemzeti parlamenteket 6-6 fő képviselje az Európai Parlament 27 fős delegációjával szemben, az Európai Parlament pedig azt nem fogadta el, hogy maga is csupán egy parlamentnek minősüljön a többi parlament mellett.

Kövér László szerint a brüsszeli tanácskozáson olyan presztízs-, illetve kompetenciaharc folyt, ami senkinek nem válik hasznára. "Az Európai Parlament van birtokon belül: az EU-intézmények tevőleges hozzájárulása nélkül a nemzeti parlamentek semmit nem tudnak ellenőrizni" - jegyezte meg Kövér László az MTI-nek adott nyilatkozatában. Szerinte érdemes lehet "mélyebben elgondolkodni" a nemzeti parlamentek EU-intézmények fölötti ellenőrzési jogáról. Mint hozzátette, most a következő, lengyel EU-elnökségre vár a feladat, hogy megpróbáljon megoldásra jutni az ügyben.

Mint arról az Országgyűlés elnöke arról beszámolt, a brüsszeli házelnöki találkozón belga kezdeményezésre úgy határoztak: a parlamentek teljesen önkéntes alapon létrehoznak egy olyan honlapot, amelyen kicserélhetik egymással a saját nemzeti titkosszolgálatok fölötti parlamenti ellenőrzéssel kapcsolatos, nem védett jellegű információkat. Kövér László azt mondta az MTI-nek, hogy a maga részéről ezzel kapcsolatban szkeptikus és tartózkodó, mert tapasztalatai szerint az ilyen információk közül csak a kevéssé relevánsak kerülhetnek a közös kosárba. De - tette hozzá - nincs semmi akadálya egy esetleges később magyar csatlakozásnak, ha annak mégis látszik értelme.