Tállai: Máshol is ellenőrzik az önkormányzatok hitelfelvételét

Minden településen lesz képviselő-testület és polgármester az új alkotmány hatályba lépése után is. A kötelezően ellátandó feladatok rendszere viszont minden bizonnyal változik majd az önkormányzati törvény módosítása után, méghozzá az egyes települések nagyságához és erejéhez mérten - nyilatkozta Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkára a Duna Televízió reggeli adásában szerdán. A politikus szerint az önkormányzatok hitelfelvételét valamilyen szakmai kontrollhoz kötni nem jelent majd politikai ellenőrzést, az országok többségében ugyanis - így az EU-ban is - az állam többnyire kontrollálja a helyhatóságok eladósodásának feltételeit, mértékét és szükségességét.

Létrehozva: 2011. április 6., 11:54 | Utoljára frissítve: 2011. április 6., 12:13	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Nagyobb a baj mint, amit az előző kormányok elismertek
	Tállai: Nem termelődhet újra a működési hiány

Ha megnézzük a nemzetközi példákat, a magyarhoz hasonló liberális szabályozás a hosszú távú önkormányzati hitelfelvétel, eladósodás és kötelezettségvállalás terén teljességgel lehetetlen; legyen szó EU-s, vagy unión kívüli országról - így reagált Tállai András az ellenzék azon állításait említő felvetésre, miszerint az önkormányzatok hitelfelvételét az Állami Adósságkezelő Központ és a helyi kormányhivatal kontrolljához kötni egyet jelentene a politikai ellenőrzéssel és a helyhatóságok gazdasági önállóságának elveszítésével. Az államtitkár visszautasította ezeket az ellenzéki állításokat.

Mindenütt van állami kontroll

A szláv államokban szinte mindenütt miniszteri engedély kell az önkormányzatoknak a hitelfelvételhez. De például az EU-tag Lengyelországban is a regionális állami számvevőszék engedélye kell ahhoz, hogy egy önkormányzat hitelt vehessen fel - sorolta a nemzetközi példákat Tállai András, hozzátéve: minden uniós szabályozásban van valamiféle szabályozás erre nézve.

Nálunk az önkormányzati törvény szabályozza az önkormányzatok hitelfelvételének mértékét, ám a túllépésnek semmilyen törvényben nincs szankciója, amit az önkormányzatok egy része ki is használ, és túllépi a megszabott határt - magyarázta az önkormányzatokért felelős államtitkár.A kormány által tervezett változtatásra egyébként nem amiatt van szükség, mert a választás évében kicsit többet költöttek a helyhatóságok, mint "normál" években szokás. Az önkormányzatok jövője érdekében szükséges szigorítás - tette hozzá Tállai András. Azt kell nézni, hogy az adott városnak, településnek a gazdasági lehetősége megengedi-e, hogy hosszú távra hitelt vegyen fel, és megvan-e a háttér a hitel visszafizetésére - tette hozzá.

Az államtitkár szerint kontrollt szeretnénk, szigorítást - de nem tiltást - annak érdekében, hogy ne folytatódjon az a tendencia, miszerint felelőtlenül, átgondolatlanul, a következő ciklusokat megterhelve hitelt vesznek fel az önkormányzatok, sokszor nem racionális, nem értelmes célokra is.

Az MSZP csak vizsgálódjon - de önkritikusan

Mit gondol arról, hogy az MSZP éppen azt vizsgálná, hogyan adósodtak el az önkormányzatok 2002-2008 között, mondván: a legeladósodottabb települések között található Debrecen, Hódmezővásárhely, Budapest V. kerületének önkormányzata - tehát Kósa Lajos, Lázár János és Rogán Antal fideszes politikusok által vezette önkormányzatok? - vetette fel a Reggel a Dunán riportere.

És ezt hogy számolták ki? Ez a baj, hogy ezt is politikai alapra helyezik, és így közelítik meg. Lehet, hogy Debrecennek sokkal nagyobb a helyi iparűzési adóból származó bevétele vagy a szabad forrása, mint egy másik városnak; ezt tehát így nem lehet megközelíteni - reagált Tállai András.

Azt pedig, hogy az MSZP vizsgálódna, "nagyon helyesnek" tartja. Kijelentette: a szocialistáknak a saját, elmúlt nyolc éves tevékenységüket kell megvizsgálniuk, mégpedig önkritikusan. Hozzátette: örül, hogy az MSZP végre rájött: valami probléma van az önkormányzatokat érintő nyolc éves "áldásos" tevékenységükkel. Többek között azzal a szabályozással, miszerint egyre több feladat mellé egyre kisebb állami támogatást adtak, egyébként pedig "nyakló nélkül mehetett az eladósodás" ebben a szférában is.

Megmaradnak a helyi önkormányzatok - a feladatok viszont változnak

Megmarad az önkormányzat minden településen. Az alkotmány teljesen egyértelműen meghatározza, hogy a helyi közügyek és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok működnek Magyarországon. Ez így marad az új alkotmány hatályba lépését követően, és a következő önkormányzati választásokat követően is - szögezte le kérdésre válaszolva Tállai András.

Az önkormányzati ügyekért felelős államtitkár azt mondta: érdekes vita alakult ki az országban egy általa felvetett lehetőségről, hogy talán nem gazdaságos megtartani minden településen a teljes önkormányzati struktúrát. A Fideszben, a parlamenti frakcióban és az érdekszövetségben sem értettek azonban egyet ezzel az elképzeléssel; ezért mondtuk azt, hogy legyen képviselő-testület, az önkormányzás mai formája maradjon meg - hangzott a nyilatkozatban.

Az viszont, hogy mely településeken milyen feladatokat kell kötelezően ellátni - ez minden bizonnyal változni fog a jövőben. Vélhetően - ha ez az önkormányzati törvény változtatásában is "átmegy" majd - a kisebb településeknek jóval kevesebb feladatuk lesz, mint a ma hatályos törvény értelmében. Ma egy néhány száz fős településnek éppen olyan feladata például az alapfokú oktatás megszervezése, mint egy nagyobb megyei jogú városnak, holott a kis településnek nincs meg hozzá a gazdasági háttere - hozott egy példát a politikus, hozzátéve, hosszan sorolhatná még azokat a feladatokat, amelyek ellátásához nincsenek meg az infrastrukturális és személyi feltételek, avagy a szükséges adóbevétel az önkormányzatok egy részénél - de a törvény kötelezően előírja számukra e feladatok ellátást.