A kormány úgy döntött, hogy két jelentős külföldi autóipari befektetésen keresztül támogatja a magyar munkavállalókat. Az Audi 900 millió eurós, a GM Opel pedig 450 millió eurós óriás beruházást hajt végre. A két beruházás közvetlenül 2634 munkahelyet teremt, ha pedig a beszállítókat is nézzük, akkor 17500 munkahely jön létre a következő években. A kormány 11,2 milliárd forint közvetlen támogatásban részesíti az Audit, amely a beruházás 5,2 százaléka. Ez a beruházás három év alatt megtérül. Egy audis munkahely Győrben 8-10 másik munkahelyet hoz létre. A GM Opel 5,5 milliárd forintot kap, mely a beruházás 5 százaléka, a megtérülési idő pedig öt év - tájékoztatott Matolcsy György. Egy audis munkahely Győrben 8-10 másik munkahelyet hoz létre - jegyezte meg. A miniszter mindkét beruházás esetében legalább 12-15 éves működésre számít. A beruházás az állam és az ország szempontjából többszörösen megtérül - szögezte le Matolcsy György. A miniszter arról is beszélt, hogy az említett befektetésektől a szakképzési rendszer is jelentős lökést kap.

Egy újságíró felvetette, hogy tavaly szeptemberben még arról volt szó, hogy a GM Opel 7,5 milliárdos támogatást kap, most pedig 5,5 milliárdról van szó. "Jól tárgyaltunk" - válaszolta Matolcsy György.

Matolcsy György aláhúzta: ezek a beruházások - kiegészülve a Mercedessel - azt is jelentik, hogy Magyarország a térségi autóipari versenyben előrelép, behozva Lengyelországot. Magyarország számára jelképes a járműipar, mert a térség motorja szeretnénk lenni, a közép-európai térség legjobb üzleti környezetét kínáló országa akarunk lenni - jegyezte meg. Beszámolt arról is, hogy a három nagy autóipari beruházás 2 százaléknyi GDP-többletet hoz. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi bruttó hazai terméken belül 3,1 százalék a járműipar aránya, ehhez jön majd a plusz 2 százalék, ha elindulnak a beruházások. A teljes magyar export 16-18 százalékát adja a járműipar - fejtette ki.

A gazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy január 1-jétől az összes kormányzati támogatási forrás 75 százalékát kapták a hazai mikro, kis-és középvállalkozások, és 25 százalékát kapták a külföldi tulajdonosi részvétellel működő társaságok.

Matolcsy György bejelentette azt is, hogy a kormány szerdai ülésén megtárgyalta a konvergenciaprogram első tervezetét is, mely a Széll Kálmán Terven alapul. A miniszter elmondta, hogy a kormány a programról további belső egyeztetéseket rendelt el, végső olvasatban április 13-án tárgyal róla. A kabinet az Európai Bizottságnak április 15-én küldi meg a dokumentumot - tette hozzá.

Létrejött az Összefogás az államadósság ellen nevet viselő alap

A szocialista kormányok nyolc év alatt végletesen eladósították az országot, ezért a nemzeti ügyek kormányának gazdaságpolitikai fókuszában a munkahelyteremtés mellett az államadósság csökkentése áll - jelentette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: az államadósság csökkentését szolgálja a Széll Kálmán Terv, a nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alap. Az államadósság elleni harcban szerencsére a kormány nem maradt egyedül, a napokban indult egy társadalmi kezdeményezés, melyet egy győri katolikus plébános, Rédly Elemér atya indított útjára, aki egymillió forintot ajánlott fel az adósság csökkentésére. A kezdeményezővel való találkozó után úgy döntött a kormány, hogy ezen társadalmi kezdeményezés mögé áll, és mai döntésével létrehozta az Összefogás az államadósság ellen nevet viselő alapot - jelentette be a miniszterelnök szóvivője. Ebbe az alapba mindazon vállalatok, magánszemélyek fizethetnek be, akik fontosnak tartják az államadósság elleni harcot. Ebbe az alapba befizetett összegek teljes egészében a nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alapba kerülnek. A kormány felhatalmazta Matolcsy György minisztert, hogy olyan törvénymódosításokra tegyen javaslatot, melyek nyomán lehetővé válik, hogy az ide befizetők személyi jövedelemadójuk, illetve a társasági adóalapjuk leírhassák az ide befizetett összeget, illetve azok bizonyos hányadát - fogalmazott Szijjártó Péter.