A romaintegráció európai platformjának ötletét az első európai romacsúcson vetették fel 2008 szeptemberében Brüsszelben. Az eseményt követően a tagállamok felkérték az Európai Bizottságot, hogy szervezze meg a tagállamok helyes gyakorlatának és tapasztalatainak cseréjét, nyújtson támogatást az elemzésekhez, és ösztönözze a romaügyekben érintettek együttműködését.

A platform a nemzeti kormányzatokat, valamint az EU, nemzetközi szervezetek és roma civil szervezetek képviselőit tömöríti. A találkozó arra is alkalmat ad, hogy ismertessék a közelmúltban elért uniós sikereket: a romák integrációjának uniós stratégiájáról szóló állásfoglalást, amelyet március 9-én fogadott el az Európai Parlament (EP) , valamint a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről kidolgozott koncepciót, amelyet kedden mutatott be a bizottság Strasbourgban.

A bizottság megállapította: összehangolt, de országonként a helyi adottságokhoz alkalmazkodó fellépésre van szükség ahhoz, hogy az unióban előrébb lehessen jutni a romák társadalmi integrációjának ügyében.

Az előterjesztés szerint a tagországoknak még az idén ki kell dolgozniuk terveiket. Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár az EP-ben a témáról folytatott keddi plenáris vitában emlékeztetett arra, hogy a romákat továbbra is nagy arányban sújtja a mélyszegénység, a diszkrimináció és az, hogy a társadalom peremére szorulnak. Ideje, hogy javuljon a helyzet - tette hozzá.

A magyar elnökség tervei szerint június 24-én, a félévet lezáró állam- és kormányfői csúcsértekezleten a tagállamok vezetői jóváhagyhatják az európai romastratégiát.

Az EP a múlt hónap elején elfogadta Járóka Lívia néppárti (Fidesz) képviselő e témához kapcsolódó jelentését, amely szerint a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedésének segítéséért biztosítani kell az egyenlőség elvének érvényesülését a foglalkoztatásban és az oktatásban, védeni kell a romák alapvető jogait, javítani az uniós források felhasználásának hatékonyságát, valamint be kell vonni a roma nőket is a társadalmi felzárkózási politika alakításába.

A képviselő szerint el kell érni, hogy az uniós és a tagállami források tartós javulást eredményezzenek a romák életkörülményeiben. Ehhez olyan, a város környéki és falusi szegénységet mérséklő programokra van szükség, amelyek a 2007-2013-as időszakhoz képest hosszabb távon működnek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben.

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára korábban úgy fogalmazott, a keretstratégia megalkotásában kulcskérdés, hogyan jelölik ki a helyes arányokat az uniós és a tagállami felelősség között. Szerinte az uniónak főként az a feladata, hogy az eddiginél célzottabban bocsásson rendelkezésre forrásokat, és azok felhasználását alaposabban ellenőrizze. Úgy vélekedett, Magyarországon nagyon sok jó gyakorlat is felhalmozódott a romaügy kezelését illetően, ami hasznára válhat az egész uniónak.

Az unióban jelenleg mintegy 8-12 millió roma él, és mint a KIM korábban közölte, társadalmi integrációjuk fontos gazdasági érdek is, hiszen kihasználatlan munkaerőt jelentenek; foglalkoztatásuk hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez és a szociális ellátórendszerek fenntarthatóságához.

A magyar elnökség elképzelése, hogy a roma keretstratégiát programjának egyik fő céljává teszi, különösen azért kapott támogatást, mert tavaly nyáron a franciaországi romák kitoloncolása miatt ismét nyilvánvalóvá vált, hogy az unióban megoldást kell találni a romák társadalmi felzárkóztatására. Az EU-tagállamokban a teljes lakossághoz képest legnagyobb arányban Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Spanyolországban élnek romák.