Felszólalásában a magyar államtitkár hangoztatta, az EU magyar elnöksége haladéktalanul reagált a japán katasztrófára, különös tekintettel a nukleáris energiával kapcsolatos kockázatokra. Megerősítette egyúttal, hogy az EU kész "folyamatos és konkrét támogatást nyújtani a japán népnek, akár humanitárius, akár nukleáris szakértői segítség formájában".

Az unióra vonatkozóan tévhitnek nevezte azt, hogy "az EU csak most, egy külső válsághelyzet kapcsán eszmél rá az ügy jelentőségére". Európában ténylegesen már több mint 25 éve hatályban van egy, a nukleáris biztonságra vonatkozó, jogilag kötelező erejű keretrendszer, amelyet folyamatosan finomít is - emelte ki.

Megerősítette mindazonáltal az európai atomerőművek átfogó kockázati és biztonsági értékelésének fontosságát, hogy az eredményeket megosztják majd a közvéleménnyel, valamint azt, hogy az EU-val szomszédos országokat is felkérik: csatlakozzanak az értékeléshez, és emeljék meg biztonsági követelményeik szintjét.

Győri Enikő hangoztatta azt is: mivel az atomenergia Európa energiatermelésének jelenleg 30 százalékát teszi ki, az ezt választó 14 tagállam egyike sem teheti meg, hogy azonnal bezárja atomerőműveit anélkül, hogy egyeztetne a többi tagállammal, és ennek keretében megvizsgálná "mind a szóba jöhető alternatív energiaforrásokat, mind a hálózattal kapcsolatos kérdéseket".

A hirtelen intézkedések nagy kárt okozhatnak

Gyürk András fideszes EP-képviselő írásbeli nyilatkozatban üdvözölte az Európai Bizottság gyors reagálását, és a megfontolt intézkedések szükségességére hívta fel a figyelmet. Szerinte a jelenlegi helyzetben a hirtelen intézkedések ugyanolyan káros következményekkel járhatnak, mint egy esetleges katasztrófa. Európának - vélekedett - hideg fejjel végig kell gondolnia, hogy milyen hatással lenne az energiapiacra a nukleáris energia stratégia újragondolása. Mint hozzátette, az sem egyértelmű, hogy melyek azok a technológiák, amelyek alkalmasak lehetnének a nukleáris erőművek kapacitásának helyettesítésére.