Hazánk sajátos adottságaiból időnként sajátos politika is következik. A kormányfő hangsúlyozta, hogy bár hazánk az Európai Unió tagja, nem habozott olyan megoldásokat alkalmazni, melyek nem illenek be az éppen uralkodó irányzatokba. Orbán Viktor szerint Magyarországot érdemes tanulmányozni, mert egyszerre vannak jelen ortodox és unortodox közgazdasági eszközök. "Egyszerre alkalmazzuk a válságkezelés hagyományos és innovatív eszközeit" - tette hozzá. Az, hogy ma nem Magyarországról ír a sajtó, hanem Portugáliáról, előtte pedig Görögországról, annak az az oka, hogy egy sokak számára furcsa, hagyományos és nem hagyományos eszközöket tartalmazó gazdaságpolitikával az országot visszarántottuk a szakadék széléről. Ma már a biztató kilátásokkal rendelkező országok közé sorolnak bennünket - fejtette ki a kormányfő, megjegyezve: jó irányba mennek a dolgok, de még semmi sincs rendben.
Húsz évvel a kommunizmus bukása után a világgazdasági paradigmaváltás időszakát éljük, a világ a válság után már nem lesz olyan, mint előtte volt. A politikának nem az a dolga, hogy visszataláljon a válság előtti Európához, hanem az, hogy megtalálja a válság utáni Európa új formáit - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: innen nézve a válság nemcsak megpróbáltatás, hanem egyben késztetés, motiváció, és lehetőség is arra, hogy aki gyorsabban ismeri fel az összefüggéseket, az jobb pozíciókat foglaljon el a válság után stabilizálódó új világrendben.
Orbán Viktor előadásában kifejtette, kétféle módon tud az ember javakhoz jutni: az egyik, először dolgozik, majd munkája eredményeképpen hozzájut valamihez, a másik lehetőség, hogy először hitelt vesz fel, abból veszi meg azt, amire szüksége van, ezután jó esetben dolgozik, és visszafizeti az adósságot. Ha a kétfajta gazdálkodás közötti arány megborul, annak mindig válság a következménye. Ma világméretekben borult meg az arány. Felborult az egyensúly, abból fakadt az a fajta spekuláció, mely a miniszterelnök meggyőződése szerint nyilvánvalóvá tette a nyugat-európai gazdaságok gyengeségét. A kormányfő felidézte, a 90-es évek közepén részt vett egy neves konferencián, ahol azt vízionálták, hogy majd elég lesz, ha a munkaképes lakosság húsz százaléka dolgozik, ők az egész világ számára szükséges javakat meg tudják majd termelni. Ez egy olyan utópiához vezetett, hogy értéket nemcsak munka, hanem pénzügyi spekulációk révén is elő lehet állítani. Ebből olyan társadalomképet vezettek le, hogy kevés munkával és kevés munkából élő emberrel is lehetséges jólétet teremteni - folytatta a kormányfő. Ez a gondolkodásmód egy fenntarthatatlan rendszert eredményezett - szögezte le.
Orbán Viktor szerint Európa és hazánk három fő problémával néz szembe, és ha nem találjuk meg ezekre a válaszokat, akkor nem köszönthet ránk egy hosszabb távon fenntartható gazdasági növekedés korszaka. Elsőként az eladósodottságot említette. Minden lehetséges eszközzel az államadósság mértékének csökkenését kell megcélozni - szögezte le a kormányfő. Orbán Viktor ezért is tartja fontosnak, hogy a készülő alaptörvény államadósság-korlátot is tartalmazni fog. Második problémaként a munkanélküliséget említette. A kormányfő szerint nem lehet kilábalni a válságból, ha nem jönnek létre új munkahelyek. Harmadik problémának a népességfogyást tartja Orbán Viktor. A kormányfő aláhúzta: mivel Európa kulturálisan más, ezért nem jelent megoldást a bevándorlás.
Amikor összeadódik az államadósság, a magas munkanélküliség és az aktív népesség fogyásának a problémája, akkor egy veszélyes gyúanyag jön létre. Most ez a kombináció állt elő Európa számára - fogalmazott a miniszterelnök. Ezért Európában egyszerre kell leszorítani az adósságot, munkahelyeket teremteni, és a népességfogyást aktív családpolitikai eszközökkel megállítani, majd visszafordítani - szögezte le Orbán Viktor. A kormányfő szerint az európai ember számára a munka és a vállalkozás nemcsak a pénzről és a megélhetésről szól, hanem a szabadságról, az önmegvalósításról és az értékteremtésről is. Vissza kell adni az értékteremtő munka becsületét és elismerését - jegyezte meg.
Orbán Viktor szerint új európai gazdasági-társadalmi modell alapjai körvonalazódnak. Magyarországra igencsak ráfér egy új gazdasági és társadalmi rend, mivel nagyon alacsony a foglalkoztatottság - jegyezte meg a kormányfő. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a munkaképes lakosság 55 százaléka dolgozik, az európai átlag 65 százalék, az USA-ban 75 százalék, Kínában pedig 85 százalék. Ha Magyarország nem tudja néhány év alatt a foglalkoztatottsági mutatóját felvinni az európai átlagra, majd ezután 75 százalékra növelni, akkor nincs esélyünk arra, hogy gazdaságilag versenyképesek legyünk - szögezte le a miniszterelnök.
A kilábalás szempontjait Orbán Viktor négy pontban foglalta össze. Az első az a filozófiai alap, hogy vegyítjük a szokásos és szokatlan gazdaságpolitikai eszközöket. A második, hogy a politikai osztálynak kredibilitást kell teremtenie a maga számára. Ennek kapcsán elmondta: soha az életben, vagy legalábbis a mi életünkben még egyszer aligha lesz olyan esély, hogy olyan politikai csillagállás jöjjön létre, amelynek eredményeképpen egy demokratikus választáson meg lehet szerezni a mandátumok több mint kétharmadát. Ez nemcsak siker, hanem óriási felelősség is - tette hozzá. A harmadik dolog az adórendszer lehető legegyszerűbb, legkevésbé bürokratikus és legkisebb közterhet jelentő formájának megvalósítása úgy, hogy az egyszerre segítse a versenyképességet és szolgálja a demográfiai eszközöket. A negyedik pontban a kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy az államot nem szabad többé kizárólag versenyhátrányként értelmezni. Ha van egy jó politikai menedzsment, akkor az állam versenyelőnyként is értelmezhető. Ha az állam gyorsan hozza meg a döntéseit, deregulál, átlátható viszonyokat teremet, keveset költ, és kooperatív a gazdaságot működtető vállalkozói csoportokkal, ebben az esetben az állam nem versenyhátrány, hanem versenyelőnyé válik - fejtette ki előadásában Orbán Viktor.
A rendezvényen felszólalt Angel Gurria, az OECD főtitkára, Charles P. Heeter, a BIAC elnöke, Demján Sándor, a VOSZ elnöke és Futó Péter, a MGYOSZ elnöke is.