A tanácskozáson megvitatták az észak-afrikai helyzetet és a japán fukusimai atomerőműt ért katasztrófa után a nukleáris biztonság kérdését. A helyettes államtitkár a konferencia befejezését követően csütörtökön telefonon az MTI-nek elmondta, hogy ez a tanácskozás volt a világ legnagyobb országai által kezdeményezett Nemzetközi Megújuló Energia ügynökség (International Renewable Energy Agency - IRENA) első közgyűlése. A két napos tanácskozáson a világ legnagyobb gazdaságainak, a G20-as országok energiaügyi minisztériumainak képviselői voltak jelen.

Az amerikai kezdeményezésre létrejött és a világ legnagyobb gazdaságait, többek között Kínát, Indiát, Japánt, Oroszországot, Mexikót és számos európai uniós tagországot összefogó tanácskozáson képviselt országok a világ üvegházhatású kibocsátásának 80 százalékát adják, ugyanakkor a világon a nemzeti össztermék, a GDP 70 százalékát termelik meg, és ezekhez az országokhoz fűződik a világ tiszta energia befektetéseinek 90 százaléka. Kovács Tamás Iván - mint közölte - hangsúlyosan a tiszta energiára vonatkozó európai uniós álláspontot képviselte.

A konferencián 11 kezdeményezés született többek között a nap-, a bio-, szél-, tiszta szén-, a fenntartható vízi energia, az elektromos autók, a tiszta energiával kapcsolatos oktatás és kutatás-fejlesztés, az energiahatékonyság és a tiszta energia közfinanszírozásának témájában.

Kovács Tamás Iván felszólalásában utalt arra, hogy Gödöllőn európai uniós klímakonferencia volt, és májusban az uniós energiaminiszterek találkoznak, valamint arra is, hogy közlekedési fehérkönyvet fogadott el az Unió. A helyettes államtitkár hozzátette: "húsbavágó" Magyarország számára is a 2020-ig szóló energiastratégia és az energia infrastruktúra csomag, aminek célja 2020-ig 20 százalékkal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20 százalékkal növelni a megújuló energia arányát és az energiahatékonysággal 20 százalékkal mérsékelni a felhasznált energiát.

Örömmel számolt be a tanácskozáson arról, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet külön a klíma és külön a fenntartható fejlődés területére 120-120 millió euró értékű uniós finanszírozásban részesül. Ez (utalva arra, hogy az intézet Budapesten van) Magyarország és az intézmény szempontjából "sem elhanyagolható".

A tanácskozáson kihirdették azokat az ország csoportokat, amelyek részt vesznek a már említett 11 témában született kezdeményezésben. "Magyar szempontból vizsgáljuk, hogy miként tudunk szerepet vállalni valamelyikben" - mondta Kovács Tamás Iván. Hozzáfűzte: az EU szempontjából mindegyik projekt jelentős, mert a 11 kezdeményezésből nincs olyan, amelyikben ne szerepelne európai uniós tagállam.

A tavalyi washingtoni tanácskozás után a jövő évit Londonban tartják, azt követően pedig Indiában, majd a következő évben Dél-Koreában tartanak hasonló konferenciát.