Az államtitkár elmondta: kedd délelőtt áttekintik a 2007-2013. évi VII. kutatási keretprogram tapasztalatait szakemberek bevonásával, délután pedig a jövő kutatás-fejlesztési politikáját vitatják meg. Az informális tanácsülés kitűnő alkalom arra, hogy a résztvevők a személyes álláspontjukat is megjelenítsék a vitában - tette hozzá.

Cséfalvay Zoltán szerint Európában a gazdasági és pénzügyi válság kezelése igényli a pénzügyi stabilitást, emellett szükség van a versenyképesség erősítésére is, amelynek legfontosabb eszköze a kutatás-fejlesztés és innováció.

Az államtitkár hangsúlyozta: szerte Európában az állami források a kutatás-fejlesztés és innováció területén egyre korlátozottabbak, ezért az informális tanácsülés fontos feladata végig gondolni, milyen nem költségvetési eszközökkel lehet segíteni a kutatás-fejlesztést, az innovációt. Hozzátette: az állam feladata, hogy segítse az innovációban érdekelt vállalatokat.

Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, az ülés résztvevője szerint Európában is jobban össze kell hangolni a meglévő kutatás-fejlesztési infrastruktúra használatát. Példaként említette, hogy Magyarországon létre hoztak már egy regisztert, amelyet az EU figyelmébe is ajánlanak. Ennek lényege, hogy a cégek, intézmények tudják, hol találhatóak az innováció fejlesztését segíti eszközök, berendezések, tudományos infrastruktúrák - mondta az MTA alelnöke.

Erősíteni kell a belső piacot

A Versenyképességi Tanácsot elnöklő Cséfalvay Zoltán kiemelte: minden tagállamnak lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az unió elérje célkitűzését, és a GDP 3 százalékát fordítsa kutatás-fejlesztésre és innovációra 2020-ra.

Máire Geoghegan-Quinn, kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztos elmondta, hogy az Európai Unió 2007-2013. évi VII. kutatási keretprogramja a félidei értékelés alapján sikeresnek nevezhető, a programban eddig l8,8 milliárd eurót költöttek el a kutatás-fejlesztés támogatására.