Bayer Zsolt: Amikor olvastam, hogy Rédly Elemér győri plébános egymillió forintot ajánlott fel az államadósság csökkentésére, s a kezdeményezést felkarolva a kormány alapítványt hozott létre, az volt az első gondolatom, vajon ki, mikor és hogyan fog belekötni a plébános úrba.

Sokat nem kellett várnom.

A Heti Hetes már a múlt vasárnap megtette.

Felolvasták egy felebarátunk levelét, amelyben az állt, hogy nevezett felebarátunk nagyon örül a kezdeményezésnek, és ő maga részéről már felajánlotta az alapba az adóját, sőt a magán-nyugdíjpénztári befizeté­seit is, sajnálja, ennél többet nem tehet. A Heti Hetes szereplői és az ő közönségük nyerítve nevetett a poénon, majd kommentálták a dolgot. Szóba került természetesen, vajon honnan van egy plébánosnak egymillió forintja (hálás röhögés a nézők soraiban), s vajon miképpen volt lehetséges, hogy a kormány egy nap alatt létrehozott egy alapítványt (még hálásabb röhögés).

Néztem, hallgattam ezeket az embereket, és immáron azon töprengtem, miképpen lehetséges, hogy ennyire másképpen látunk mindent ezen a világon. Miképpen lehetséges, hogy nincsen semmi, de semmi, amiről legalább véletlenül ugyanazt gondolnánk.

Pedig nincsen.