Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén kifejtette: a magyar álláspont szerint ugyan az észak-afrikai események történelmi jelentőségűek, a valóságos rendszerváltozás esélyét hordozzák, emiatt nem csökkenhet az EU elkötelezettsége a keleti szomszédsága felé. Az uniós szomszédságpolitika egységét kell erősíteni, a mediterrán unió nem erősíthető a keleti partnerség rovására és viszont - közölte.

Úgy látja, a keleti partnerség országai az EU és Oroszország közös szomszédságát képezik, ezért a kezdeményezés geopolitikai jelentőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szomszédságpolitika és az EU bővítése közötti egyensúlyt is meg kell őrizni, az előbbi nem vonhatja el a figyelmet a nyugat-balkáni országok integrációjáról - emelte ki. Németh Zsolt a keleti partnerség csúcstalálkozójának elhalasztásával kapcsolatban elmondta: a spanyol és a belga elnökség a mediterrán unió csúcstalálkozóját halasztotta el. "Kifejezetten szerencsés" döntés volt az esemény elhalasztása, különben azt kockáztatták volna, hogy kevés eredménnyel jár a találkozó - értékelte. Az államtitkár szerint az eddigi visszajelzések a magyar szerepvállalásról az észak-afrikai eseményeket illetően alapvetően kedvezőek voltak. A tripoli magyar nagykövetség egyfajta uniós összekötő szerepet töltött be - tette hozzá.

Az észak-afrikai események nagyon komoly kihívást jelentenek az uniónak, ilyen volumenű történésekkel a közép-kelet-európai rendszerváltozások és a Szovjetunió felbomlása óta nem kellett szembenéznie - fogalmazott az államtitkár, aki szerint a meghatározó geopolitikai tényezők közül az uniót érinti a legközvetlenebb módon az "arab tavasz"; ennek oka a földrajzi közelség, a gazdasági hatások, az energetikai egymásra utaltság, a migráció új hulláma és az, hogy történelme összefonódik a térségével. Mint felidézte, az Európai Bizottság és a külügyi szolgálat a múlt hónapban közleményt adott ki, amelyben állandó célként határozták meg a demokratikus átalakulás segítését, a civil társadalom erősítését és a fenntartható gazdasági fejlődés támogatását. Az Európai Tanács márciusi rendkívüli ülésén elfogadott nyilatkozat szerint középtávon az EU feladata a demokrácia és a stabilitás egyidejű erősítése - fűzte hozzá.

Az államtitkár emlékeztetett: az uniós szomszédságpolitika felülvizsgálatát a bizottság elhalasztotta, időt igényel annak a "repedésnek" a kezelése, amely szerint egyes tagállamok a politika déli vetületét erősítenék, míg mások a keleti partnerségre helyeznének nagyobb hangsúlyt. A nemzetközi közösség líbiai beavatkozásával megakadályozta a népirtást, a védelem joga és kötelezettsége került a nemzetközi jogi gondolkodás középpontjába a civilek védelme érdekében - mutatott rá az államtitkár. Megjegyezte: a magyar külpolitika az első pillanattól egyértelműen a francia-brit álláspont mellé állt.

Kovács László, a bizottság szocialista alelnöke szerint a stabilitás versus demokrácia kérdése valóban fontos dilemma, amely az unió bővítésénél is jelentkezik: a csatlakozás ígérete a stabilitás erősítésének eszköze lehet egy adott térségben. Vona Gábor (Jobbik) úgy látja, túlértékelik a demokratikus elemet az észak-afrikai eseményeknél, a felkeléseknek sokkal inkább szociális okai voltak. A stabilitásnál és a demokráciánál is fontosabb a népek önrendelkezési jogának biztosítása - hangsúlyozta. Balla Mihály (Fidesz) bizottsági elnök érdeklődésére Németh Zsolt elmondta: az EU egyelőre nem kíván tárgyalni Moammer Kadhafival. A migrációra vonatkozó kérdésekre az államtitkár úgy válaszolt, migrációs nyomás mindig is volt és lesz is a térség felől, jelenleg éppen nő ennek az intenzitása.