Navracsics - aki a soros magyar EU-elnökség képviseletében elnökölt a miniszteri tanácskozáson - a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón közölte: az eddigi három vitás kérdés közül a büntetőjogi szankciók mértékét illetően áttörés következett be. Nagy többséggel megállapodtak abban, hogy az ilyen bűncselekményekért kiszabható büntetési tétel felső határa legkevesebb két év szabadságvesztés lesz.

A további két, egyelőre nyitott kérdésben - az állampolgársági joghatóság, illetve a "lopott identitás" témájában - is csupán technikai egyeztetésre van már szükség, és jó esély mutatkozik arra, hogy júniusra az igazságügyi miniszterek megegyezzenek az irányelv tartalmában.

Szintén jól halad a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményekkel szembeni fellépésről szóló előterjesztés vitája - közölte Navracsics Tibor. Ehhez kapcsolódik a gyermekjogi ütemterv kidolgozása is. Ami az internes gyermekpornográfia kérdését illeti, egyelőre nem tisztázott, hogy az ilyen pornográf oldalaknak csak az elérhetőségét gátolják-e meg, vagy pedig előírják az internetről való eltávolítást is.

A magyar igazságügyi tárca vezetője beszámolt arról, hogy megtartották az első körös vitát az Európai Bizottság romaügyi keretstratégiájának tervezetéről. Az unió végrehajtó testülete a minap tette közzé javaslatát a romák felzárkóztatását célzó európai keretstratégiára. Ennek alapján a tagállamok saját nemzeti stratégiákat dolgoznának ki, figyelembe véve azokat az eltéréseket is, amelyek a romák helyzetében az egyes országok között megfigyelhetők.

Miután az igazságügyi miniszterek lefolytatták a nemzeti álláspontokat feltérképező vitát, további tárcák irányítói fogják áttekinteni a tervezetet. A romák felzárkóztatása ugyanis összetett kérdés: nem szűkíthető le az igazságügyre - az emberi jogokra és a diszkriminációmentességre -, hanem fontos vonzatai vannak a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika terén is.

Viviane Reding igazságügyi EU-biztos, aki Navracsiccsal együtt tartotta a sajtótájékoztatót, az oktatás kérdését emelte ki a legalapvetőbb, kulcsfontosságú ügyként, amelynek a megoldása szerinte mintegy automatikusan megoldja majd a romaügy többi problémáját.

Reding emellett beszámolt azokról az igazságügyi kezdeményezésekről, amelyek a bűncselekmények áldozatainak jogvédelmét helyezik a középpontba számos aspektusból. Az EU-biztos úgy ítéli meg ugyanis, hogy miközben sok fontos lépés történt a büntető eljárás alá vont személyek, a terheltek jogvédelmét illetően, az áldozatok védelme ehhez képest valamelyest elsikkadt.